Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. március/2

1947-03-31 [0054]

Tito i<-.ül >Olit lkai beszédű, II. folytatáű ./ Z .-l/g/P37, Vé , iiasc."lóképan-- ha nem még rosszabbul - áll a helyZet Kai*

i-.itiával is, Kklööttsegítik megcáiolhatatlaaül dokumentálta a négy külügyminiszter előtt kövtt lésüjokit Kar int iának agy r és zér ••, ahol főleg' szlovének laknak* Szlové^-knri . „ia i vére ink is hasztalanul kérték a nyaorsaágikhoz<, a. Szlovén Népköztársasághoz való ssa tolásukat • Követ éléseiket azzal támasztották alá, hogy Ausztriában egyedül ők harcoltak, a szóvétség- 3ak mellett, mind a német, mind az osztrák fasizmus 11a a. Ausztria & háborúban egyáltalán mFM volt ártatlanabb ós szegényebb hóditó átvágyu, mint-a nóm: tek. 4 német hadosz üályok • közül, amelyek gyilkolták polgárainkat14 olyar hadosztály volt, amely 6o#-ban osztrákokból állott. Várengzésoiket és kegy. \ l ínségeiket nagyon jól megism ztuk* Az Osztrák hadosztályok főparancsnokai a mi t Íróságaink előtt f. j ezt ók bű karr ier Juk- i. --. hatalom mai birtokoséi Ausztriában --nyugati vódelm,aőÍA f-lhivás ára - azt akarják a világ lőtt kimutatni, hagy Ausztria egyáltaiabea n..a is harcolt eil-nünk és a többi szövetség es -allén, oem a.Z ő k tonáik rátoltak és zhszto gattak Jugoazláviáben ás mindenütt, ihová eljutottak* Ugy nkrják beállitahi. a dolgot, hogy ellenálltak Hitlernek ? háború alatt. Tud• niv ló, hogy ;z nem ia- z. Ausztrie az'ogész háború alatt semfaífőle eli .náliást sem tnnusitovtt, de osnk ízért n m, mert-nem is •• knrt. .i-enállni, dg- Sértett Hitler hódit ő politikájával, minthogy a hi> borubar rabolt kir.osokből jócskáié kapott. !?*«.-. állt allén már -zárt sem; mert Hitler Jugoszlávián' k jó részét, Szlovénián- k több mint kéth^ rma dát hozzácsatolt

0 . szüke-bb hazájához, Ausztriához. A téay,k zt bizonyi-i j ák<» hogy Ausztrián-' k is része van más országok lerombolásában s -az ér t Ausztria köteles min kot kártalanítani. Ausztria teljes mértéébe- résztvett Jugoszlávia háttatáma4ásáb&a és hosszú ieeig tar tv m gs..-állás átan. Mindezek után Am-'rika , A'.glia és Franciaország képviselői mentési vni aaarják Ausztriát azoktól a ,;.ötelezett s égéitől, amelyek a Hitler és Mussolini oldalán vivott háborúból erednek. Háborubeli s zö ve ts égése inkia k E>S a száadéka a ja az igazsagérzetből, h&n -m másféla számításból .r,d, amit öün n^hóz kitalálni. A riyogati a-iöv.tsőgesaa, de különösön Ame'rijka és Anglia m kacsul tiltakozik sa ,Hen a köv-telesünk ellen, hogy K-^r int iának kizárólag s alo vénekkel 1- kot t terül ötét hazánkhoz csatolják, '.üst a jogos követ élésünket egyszer üon ignorálják, mert amig Trieszt kérdésében -i ngoztatták azokat az etnikai* okokat, .amelyük miatt nem csatolhatJ á.k jrúgosziáwiáhdz, kerintia kérne séb*&. az okot meg sem vmlitik, mart Jugoszlávia malmára hajtanák a vizet. Ök azt hiszik, hogy tZt az iigyyt végleg elintézték, padig Kaeintia kérdése mindaddig nem lesz végleg elintézve és mindaddig nem vészük le a napirendről, nmig egy n-pon számunkra igazságosan n era oldódik m-g. A Jugoszláviának nyújtandó Jóvátételek ügyébea is olyan, magatartást t-nuaita.nak n nyugati nagyhntslmak, .mely ogyált-iláb-n nom kedvező Jugoszláviára, minthogy a Jugoszlávia számára megállapított összeg mog saa közeiiti azt a Kárt, amolyet országornz elszeév adott. /Folyt ,köv./ •