Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. március/2

1947-03-18 [0054]

Taf Ke/b/Mn37 Me /Molotny-beszéa III.folyt,/ helyzet an nál tarthatatlanabb, minthogy az angol-ame­rikai ós francia hatórágok ellenőrzése r-latt álló nyugati övezetek a többi szövetséges állam számáré nem szállitanak jóvátételt. Közismert, hogy a többi szövetséges állata jóvátételi érde/eit képviselő szöV9t?é­ges'.;özí Jóvátételi bizottságok rr>ár na^-odizten fordultak a külügyminisz­tere:/; tanácsához s jóvátételi határozató!: meg nem tartása miatt, Azok az országok, amflyek megsínylették a kegyetlen és<e--".' pasztitó hit­lerista megszállást, nem törődhetnek bele ette a helyzetbe «, k Szovjet­Unióban épp ugy, mint más' né-rr-t mrgszallás alatt 111-tt országokban, mérhetetlen ft pusztulás a gyára .eben,' falvakban és városokban és ezekr.e.-c az országoknak tormanya és népe n m nézheti közömbösen a jóvátételi ha­tározatok semmit-.; ve vesét. Pá ke11 mutatni ezzel kapcsolatban arra, ho*y mennyibe került a háború a S'zovjetunión•• k* A Szovjetunió kiadásai csupáv a háború ideje alatt nem kevesebb, mint 357 milliárd dollárt tettek ki. 2hh-z ez összeghez hozzá kell számit:5ni az államnak és a lakosságnak pusztítással és fosztogatással okozott károkat, a megszállt terül eteken okozott ilyen közvetlen károkat a legkivált tt szakértők hozzávetőleg 128 mii JL ár 4 dollárra becsülik. ízekből a. számokból könnyen érthető, miért ra*ayS5 w kc­dik a szovjet kormány és az egész szovjet nép shhoz, hogy a külügyminiszterek tanáosa olyan intézkedéseket hozzon ? an.-iyek bizto­sítják a berlini és a krimeai ért kezl-t jóvátételi határoi-.taicax Vélje* sitését. ;Iig csupán a ae*szült sz vj.á területeken szenvedett közvetlen károk ösrz-sge 128 r :.il:.iárd dcli&r, adcig a Szovjetunió csak 10 milliárd dollár jóvátétele követel h'óm-. tor szagtól. lUanejt s követelésnek a méltá­nyossága elvitathatatlan. A szovjet kárösszeg részletezése és a jóvátételről szóló Jjs^ároza^tokat magukban fogxa^ okiratok^szövegének ismörtetóse . .. V* •* • Mmi .*.'.: után yoiotov a Szovjet kormány következő Javaslatát terjesztette elő; I. i'ám it -Jt szég gazdasági egysége, A berlini rtekezlet Németország gazdasági egyséé-érői szóló határozatainak kiegészítésére e külügyminiszterek tanácsé at uk« ségesnek-tartja a következőket: 1. Hala dékt alfául fi kell állítani a b- rlini 'értefcez­1- ten tervbevett központi német közigazgatási szerveket, ca ipar, pénzügy, szállitksugyi, közié a dés-gy, külkersku-del • ée mezőgazda­ság számára, amelyek biztosítják a legfontosabb gazdasági intézkedések egysége8 irányítását és előkőszitik a német koréány közigazgatását. 2. Az ellenőrző tanács 1946* március 27-i határozatának módosításával gondoskodni kell e.rrói, hogy a német ipar színvonalét a közeljövőben ovi lo-l2 millió tpnna acéltermelésig emeljék. 3. Tekintettel arra, hogy a ruhrvidéki ipar a német ai­litnrizmus alapjn volt, ezt az iparvidéket Anglia, .Franciaország, az ígyosiilt Államok éjr a Szovjetunió együttes ellenőrzése lá kell hely ez­Di * Ps

Next

/
Oldalképek
Tartalom