Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. február/2

1947-02-17 [0052]

Vándor rőntgenautőt vásárol Csongrád-vármegye. Tud o T/M/Pl Me Szentes, február 17* A Csongrád-megyei közegészségügyi bizottság elhatározta, hogy a vármegye részére vándor rőntgenautőt vásárol. A szükséges összeget a Süs-mozgalom utján összegyűjtött pénzből és a pártok felajánlásából fedezik. Egyidejűleg kérik a népjóléti minisztériumot, hogy gőzfettőtlenitő gépet utaljon ki a vármegye részére. /MTl/ — • — i külügyminisztérium és a magyar külképviseletek táviratcíme . Küm D/b 37 lé A magyar külügyminisztérium kizli, hogy a saját távi" rati forgalmában, valamint az ankarai, bécsi, belgrádi , berni, bukaresti, hágai, londoni; milanói; moszkvai; newyorki, pozsonyi, prágai, római, stookholmi, varsói ó» washingtoni magyar külképviseletekkel való távirati forgalomban a. n diplomag". a párisi követséggel való forgalomban pedig a " magyardiplo* rövidített sürgönyeimet jegyestette be, /líTl/ • -» la Illustré oikke Tildy Zoltán köatár sasági elnökről* Tr 0- Hy/Oy/Pl KEH Z ü r i q h , február 17. /Magyer Távirati Iroda/ AZ Illustré cimü elterjedt svájci franoianyelvü képeslap képekkel tarkitott hossau cikket köaöl Tildy Zoltán közt ársasági elnököl, A cikk ismerteti Tildy Zoltán életét. 1936-ban - mondja többek között a cikk - sikerült képviselővé választatnia magát. Bátran követte demokratikus és antifasiszta eszményeit. Az elsők közt volt, akik a nyilaskereaztesek mérgöző demagógiáj ellen felemelték szavukat. Ettől kezdve Tildy Zoltán élete összefolyik a magysr hazafiak történetével. AmxQ lehetett-, a törvényes ellenzék eszközeivel küaött, de amikor a bátorság tanutételének órája ütött, belevetette magát az illegális harcba. 1942-ben tiltakozott a gyaláaatos újvidéki Mészárlás ellen, 1943-ban a s zociáldemökratapárt vezetőivel SB emélyesen egyezséget irt alá. Ez az egyezmény a szülőanyja a magyar ellen állásnak Tildy Zoltán nem szűnt meg a hábonüból való kiválást és a fegyverszüneti tárgyalások megkezdését sürgetni. A pártköai politikai szövetség egyébként csakhamar kiterjedt a kommunistákra is, akiknek pártja , 1919 óta illegális volt Magyarországon. Zildy Zoltán a nehéz körülményék köat létrejött pártközi egyezmény egyi k leghívebb védelmezője volt, 1944 március 19-én Magyarországot megszállta a német katonaság. Ez súlyos nemzeti cs&ás volt. A Gestapo egyik első gondja aa volt, hogy lázasan kutasson Tildy Zoltán után, akinek ugyanazon a napon megkezdődött bujkálása. Fiát börtönbe vetették helyette, 1944 októberében Horthy, akit a szövetséges partraszállások sikere megijesztette, magához kérette az ellenállás legfőbb vezetőiit: Tildy Zoltánt és Szekasits Árpádot. /Folyt.köv./ —2 -2