Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. január/2

1947-01-30 [0050]

Q P/Gy/P.l Vé /Pigl loüdoni beszédének II. folytatása./ iusztria ezekben a napokban ünnepli az általános szabad és titkos szavazás bevezetésének 40. évfordulóját, - raondt; 1 a kancellár. 3z mutatja,, hogy a demokrácia milyen mélyen gyökerezik az osztrák tiép jellemében, Ausztria lakosságának több mint 80 százalékát kitevő két hatalmas és meglehetősen egyenlő'erejti csoportja: a munkások és parasztok 350 évig keményen küzdöttek a demokr atikus önkormányzatért. Sz elmúlt nyolcvan esztendőben a munkásság volt a nép előharcosa a demokratikus szahaís ágért vivott küzdelmében. Midőn 1938ótan az első osztrák köztársaság megalakult, az állam vezetését a munkások és pa­rasztok egy-egy képviselője vette át. 1945 -ben ismét ugyanez történt.. Ebtől látható, hogy az osztrák demokrácia jő kezekben van. Az osztrá­kok tuli.yomó többsége keserű tapasztalataiból megtanulta, hogy a ná­cizmust el keli pusztítani minden megnyilvánulási formájában s ellene­szegfii a nácizmus mindenfa jta újjáélesztésének és minden olyan eszmé­nek, amely a faji türelmet len ségon , az imperialista t Smada szel lemen és a más nemzetek feletti uralmon alapul, Az osztrákok tisztában vannak azzal, hogy a demokrácia alsp­j? it magának az osztrák népnek kell megteremtenie. Az állam túar felállította a demokratikus fejlődést gátló veszélyek elhárítására azokét az intézményeket, amelyeket vagy a szövetségesek, vagy a par­lament tartottak szükségeseknek. Az osztrák közigazgatást megtisztí­tották a náciktól s a OACitlanitásra vonatkozó törvényjavaslatot, amelye a szövetséges ellenőrző tanács ideiglenesen jóváhagyott, a perl?m it február . 5één megszavazza, •Ugl ezután ün-.epélyesen megismételte az 1345 április 27-én kiadott nyilc tkozatot, itnely véglegesnek mondta ki Ausztriának a ná­ciét birodalomtól való elválasztását, oz ánsohlusst pedig semmisnek nyilvánította, A kancellár ezután arról beszélt, mit vár az osztrák nemzet . az államszerződéstől. Elsőként megemlítette a független Ausztria visz­szaállitását 1937-es határain belül, amelyeket a szövetségesek Saint­Germeinben állapítottak meg, s amelyeit később az osztrák nép is szabadon elfo -adott, majd több pontot fölolvasott az osztrák, korarány emlékiratából. Végül háláját fejezte ki, hogy az osztrák szerződést előkészí­tő külügy miniszterhelyettesek alkalmat adtak neki az osztrák nép ebbeli kívánságának'előtér jesztőseare, hogy egyenlő jogú tagként beléphessen • az Sfcyéstilt Kemzevek közösségébe* EZ nem csupán a mosttni kormány ál­laspont j:-i, : hanem az 1945 november S5-én szabadon magvai ásatott osztrák perlument és az egész osztrák nép álláspontja is. Ausztria számára a jövendő napok és hetex íöntő fontosságú<k. de talán épp olyan fontosak az oszthatatlan viligbóaB és annak tartós­sága szempontjából is.Az osztrák nép bizalommal telve fordul önök felé •- mondta. Máafélévi újjáépíti műnk? után,amelyet e legnehezebb viszonyok köpött ii.-i jt ott végre,az osztrák nép most azt reméli,hogy rövidesen el­nyeri végleges" szabadságát, * Köszönetet mondunk önöknek kezdeményezésük­ért, amely eddig oly sikeres volt és oiselommel helyezzük iusztria sor­• sát EZ önök kezébe, - fejezte be fel szólal ását Figl kancellári /ivíTl/ ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom