Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. január/1

1947-01-05 [0049]

RLn' EZ/Co/Kn37 ö L o n Ü o a, Január 4. Az Eatonitcist az uj év várható politikai fe jlemé.nvelről rzőló cikkének bevezetésében reményének ad kifejezést, hogy az elmúlt r év során mind e b^l-, mind * K&lpolitikfa foeiyzet túljutott a mélyponton. A, lap véleménye szerint © nemzetközi bizalmatlanság állandóan jelenlévő rejtett feszültségeket okozót*. A newyorki megegyezések megteremtették ö. reális srőviszonyokon alapuló politika józan légkörét, Remélhető, hogy a helyzet tisztulása a kölcsönös együttműködési ós segítőiészség erősödését voi.ja maga után. A fi'ews Statesman and Ifation szerio* önáltatás volna, ha azt hinnők, hogy a végleges békeállapot helyreállás inak valamennyi akadályát elhárítottá*. NewYo.t kb an. A lfap ezután az angol külpolitiicával foglalkozik. Megemliti, hogy Be«rin legutóbbi radióbeszódéban nyomatékos hangsúllyal emlékezett meg a brit külpolitika függetlenségéről. "Senki sem kétalkechetik abb&n - irja a lap - hogy Anglia őszintén iivánjs külpolitikai f ü^getienségét, egyenlő távolságot tartva a Szovjetuniótól és Amerikát ól • Sok tény azonban arra mutat, hogy Bevin mér *wltört a középütt ól." A Speotator reméli, hogy 1947. meghozza o német és az osztrák békeszerződés megkötését. Hia ez a remény valóra válik, akkor a nemzetközi élet eredményes fejlődésen megy keresztül. Kétségtelen, hogy a külügyminiszterek között még agy nézeteltérései állanak fetUi, de a moszkvai tanácskozás remélht-tőleg megszünteti sz ellentéteket. A lap véleményei szerint a német békeszerződés megkötésének, fontos személyi előfeltétele, hogy német részről l?gyenelí olyan államférfiak, akik Jogosultak £ békeszerződés aláirásatS s r német nép nevéb«c. A békeszerződés «nyagi előf eltót«l«; viszort egyrészt a teljes leszerelés, másrészt líóm.ítország gazdasági uj jáópités*. /Slfl/ A Saer-vidéki fromcia lépés visszhangja a brit het 11 epekben. RLn HZ/Co/iln87 Ö L o n d o v

J, január 4. A brit hotilpoK. élénk ?n foglalkoznak a Star -vidéken f«l^klitoót franci? ha tár el len őrzés kérdésével. ^ A Spectetor szerint a francia lépés nemzetközi megítélése nem nevezhető borát ságosnak. Vedoszinü, hogy e problémát a moszkvai értekezleten vitatják mojő meg. Előrelátható, hogy a francié küldöttség Moszkvában eltér eddigi magatartásától ós sokkal cselefcvőbb módon vesz részt a vitákben, mint a korábbi eszmecserék alkalmával. A lap szerint Franciaország végcélja e Ss-ar -vidék teljes eless tolása. / Tribuua véleménye 3aerint a fraricia intézkedés kedvező beowomást keltett Angliában. Aferit kulpoli:iks - a lap szerint - csupán c<zt nehezményezi,hogy Franciaország olyan területeket is bekebelezett.amelyek ko rabban nem tartoztak a 3sar-vidókhez és mezőgazdasági termelésükkel fontos sz-crepet játszanak a nyugat némát országi iparvidékek ellátásában. A Tribüné nem tsrtjc' kizártnak, hogy a Saor-vidék e^nexiójával kapcsolatban Fraacie.^szóg csökkenti Jóvátételi igényét. Az Eoonómist szerint különösen az elcsatolás módja, keltett nyugtalanságot külföldön.A lap utol <srra ,hogy Franciaország e Saar-vidóket véglegesen meg kívánja szerezni magának. /MTl/ c* mm ^ m