Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. november/2
1946-11-18 [0046]
Az angol alsóház vitája.. RLm BÉ/Go/St./l London, noveiube: 18. Az -?DÍ ol alsóház hétfő célú ;áni ülésén ».z elsőként felszóló Iá Crossnrn képviselő b« zéóa további során megállapító: ta, hbgy * munkáé parti kormány ""'választások idején oly n külpolitika mellett kötötte le magát, melynek célja t un k meg k-oályozás , hogy e világ két blokare sze-kaüjon, két egymástól eltérő J őeologi.-. <• lapján. 0 Az 'UgOl munkáspárt erral z útról eltért és ez az ok? 5 : nnak, ha y a konzervatív e llenzéfc egyre fokozottabb mértékben tárnom <• tja a kormány külpolitikáját. Crossman ezután megismételje •• zt z incitványb«j» is be te. jesztstt véleményt, hogy ' nemzetközi k pcsoi A ok»t Két ellen* bétás ideologi- val-sztja el egymástól. Másfél év lett s világ két e ; ymáss 1 szembenálló taborrc. oszlott és egyik kisállamnak -• másik után döntenie Kellé t, melyik tábor mellé os-atí kőzik. Angiié fsl" d • •' t hogy z .xgymass-%1 szembenálló németeket Összeh agoíj-, -nnál is inkább, mivel >*z an^.ol szooi iizmus minőké u iránya.nál helyesebb, J nemzetközi nézetkülönbségek során egyre-Job b-n kitűnt, s m- már *:.é fc-i.. :eien, hogy Angiit' óz Bgy-naült Allatok old Ián áll. Crossran szerint ez a tény általános kiábránoulás t keltett r brit munkáspárttal szemben Spanyolországban, ITr nci<ror3zágb n , Görögór.-.zagb'-n és mindenütt, fhol <z sngoi munkáppart'h t lomr jutását örömmé1 üovöz ö11 ók. Orossma-n ezután három kérdést intézett • kormányhoz: melyekre vái-szt kért 1. h--ji ndó-e --z ay-ol kormány visszaüti f. it.. ni r Churchill fuitoni beszédében slhí n^zÉttt j : vastatot, amely -a ngol— : r--jrikai szövetség megkötésére irányul? 2. / Igaz-e, hogy z angol kormány beleegyezett /bbr, hogy *\% amerikai és briá b dseregak fegyvereit és felszereléseit standard' zálják éa ig-.z-e, hogy egytípusú fegyverek egy részét •• z Egyesült áll mok szAilitj^? 3. / Ig-z-e, hogy jelenleg rz egyesült áll mok ós Angii* között.vszérkeri tárgyalások V: nn-k foly aiatbf.n? Crossm £ n kijelentette, hogy Roosevelt h. iái VOÍ t • z utolsó évek legtragikusabb eseménye, mert halála a h--l r dó *aerik-i erők azétfer gáoa oiásat eredményezte . A további 45 kb n biráj.t- • zt e (iplomácii offenzívat, melyet • Szovjetunió indítót: i brit birodelo. e llen és melynek végén 3 jcflsoloyi'i sz esc ék még jobban kimélyült. Befejezésül leszög=zte, hogy z fngol-amerikai "blokk Jurópáb n középpárti és b loid li erőkéi. :ömörit és nem csupán kommunizmus és antikomaunizmus közötti választás t tea-z ienatŐvé. felszólított? e kormányt, hogy ^ng.lio é jövőben független külpolitikát folyt, sson és vesse el •• bármely politika blokkhoz való esc tlrbozás t, A következő felszólaló Reawes.a munkasp. rt országos végyreh-j főbizottságának t gj • volt. Az indítvány: malis'-.t .fog 1-lt állva;., aelyet véle.- énys szeulut r világon mind -n balolc-.ll erő támogat.
