Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. október/2

1946-10-17 [0044]

á.&£ s z ui.t-«*t t^k .»-a»4£ - és olajárak, ellenőrzését az Sgyesült államokban. , Q D/Mlü/l£i*7 W a s h i C g t o B , ok£4he* /iteuter / jiz. 4rsllenői^zéő^L.iaiv«talmegszüntette a zsír- és olajfélék ar ellet őrzésit.,^/iú^J/ , ' ' ' • -. i)á;ií válasz jegyzete 'a - sohlewwígi kérdés tea . Q D/ka/lk.37 Kopenhágs, október 17. /Feuter/ . ^ dao páriámért külügyi bizottsága - a kommunista képviselŐk szav£ 38 oa inak kivételével - elfogadta a Dál-Sohlewwigrö vonatkozó brit jegyzékre ads,.dó válasz szfvegét. ügy tudják, hogy a jegyzék hozzájárul a népszavazás elhalasztásához, de kulturális és politikai ókorra á.eyz a toL kér. * dáK kisebbség számára. 1 dán jegyzék továbbá azt . követeli, hogy. a német merje.: ült eket távolitsák el a • kérdéses területról és Dáaiát ís vonják bel. a Németországgal kötendő béke előkészi- • •téséce. /mi/ m :M A londoei rádió mérlege a bóka értekezletről, IOm Bá/Bj/lln37 London, október 16, Jt londoni rádió részletesen ismertette Haxolá ficholson be* í számolóját a 'be kéértokezlut en szerzett végső benyomásairól: * "l'z az értekezlet-több jót tett, mint rosszat. Mindenekelőtt meg kell állapitanunk, hogy a huszonegy nemzet értekezlete csupán szűk korlátok kroott mozoghatott, i négv külügyminiszter öt hónapon át foglalkozott a szerződések szövegezésével, £ legtöbb cikkelyben megegyeztek és megállapodtak abbén, hogy Parisban is betartják az előző megállapodásokét. Összesen huszonhét cikkely eldöntése- maradt nyitva. De csak a legvadabb optimisták Jfcépzelhettók azt, hogy

a

huszonegy nemzet erte/.fezlvte eegoldja majd azokat a függő kérdéseket, melyekről négy külügyminiszter nem tudott dönteni. Parisnak nem is ez volt e célja, .'.cm Í négy eegyh--1 alom függő problémájának megoldása. i párisi értekezletet :zlrt hivtái össze, hogy a négy nagyhatalom megmagyarázza a it_s • szövetségesednek ez öt békeszerződés szövegét, hogy alkalmat adjanak a KIS szövetségeseknek nézeteid kifejtésére, végül'pedig azért, hegy ez öt volt ellenséges állam szir.tón lehetőséget kapjon ügyének tisze ázására, nézeteinek elmondására. Est a. három célt áz értekezlet maradéktalanul elérte. Ha ez értekezletet nem tartották volna meg, somki s-ía:' ismerhette volna meg a szövetségesek véleményét és sokan,akik errt. érdeeesek, pai aszkoáhatte k v olna , hogy őket figyelembe sem vették. - A mostani értekezlet jobb módszerekkel dolgozott, mint az 1919-es bék-;értekeziet . .ükkor nem hallga tták meg a kis szövetségeseket ós £ volt ellenséges államokra sem voltak annyi tekintettel, mint ma. Rogysz is lrh*t 3 H . voln'e iusztr éliác ól, Ujzélendtól megtagadni, hogy ^-ozzászóljeeek ez olasz béke kérdéséhez, amikor annyi hős ausztráliai ;' ésujzélardi. katona esett el Olaszországban? /Folyt iköv. /