Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. október/1
1946-10-15 [0043]
/aölöphi&^opült az Elbán, folyt./ ü Bk/o/lt , , A hidépitéo törtenetében példa nélkül ál lé művelet lesz, amikor az 500 tonnás acélivét kiemelik. Ennél súlyosabb lidrészt pár év cl ott már felemeltek, de akkor sok hajét és dereglye t -használtak, a brémai hidrész kiemelésénél pedig csupán egy 50 'tonnás emel ődarut szándékoznak alkalmazni-. Száz műszaki ember késziti elő a műveletet. /MTI/ - - ~* Régi emberi művelődés nyomaira bukk;.ntak a Kaopi- és az Aral-tó közt, Q Bk/Mli/lt M * s z k v a, ektábor 14-./Reuter/ Eddig ismeretlen emberi művelődés nyomait fedezte fel az a tudományos kut ató társaság, amely nemrég tőrt vissza Középázsiából. Feladata az volt, hogy térképet késaütsen az eddig athaxolhatatlannak tartott Uszt jurt-f éneikről, amely aEaspi- ős az Aralátó közt fekszik 195,000 négyzet kilóméternyi területen. Ez a középázeiai aivatagi fensik régóta nagy vonzóerőt gyakorolt a kutatókra, de eddig még senkinek sem sikerűit a fensik belsejébe beható Lel a. Végei az üzbég köztársaság tudományos akadémiáj a küldött ki kutatő tár sasa got Jevgjenyij Korovin tanár, vezetésével. A tudósoknak sikerült is a világ egyik le nagyabb, térképezetlen területéről pontos felméréseket végezniük. A kutatók egyik legfontosabb felfedezése, hogy ez a terület nem teljesen sivatagi jellegű és lehetőség mutatkozik arra, hogy állattenyésztést honooitsandc meg rajta. Az év egy részében, különösen tavasszal, a fenéiket növényzet beritja ,-áláapitotta meg Korovin tmár. Ez a növényzet nyáron a közép ázsiai nrp perzselő sugarai hatására kiszárad > - Megerősítettük azt az eddig meg be nem bizonyított tanitást,mondta a kutatótársadéig vezetője -, hogy az Usztjurt-fensikon egykor emberi település volt, A fensik északi ré.cén kőkorszakbeli ember nyomait fedeztük fel, de olyan marad ványokra is bukkantunk, amelyek arra mutatnak, hogy a fens ikon k esőbb i kofa zak okbai is lakóhelyet talált az ember. A ltutatóüt 06 ián érdekes t emo tke z őhol yek karul tek felszinre, kis mauzóleumok, amelyeknek építési módja egyedülálló a maga nemében. Ezek a mauzóleumok négyszögletes építmények, szines méezkőlapokbó 1 emelték őke~ és keleties jellegű kupola dembercciik föléjük, mely a középen csúcsban hegyesedik ki. A kutatok megállapították, hogy a fenéik régi ldcói állattenyész tóssel foglalkoztak. Ősszel, télen és.tavasszal ott legeltették nyájaikat, majd a nyár beálltával észak felé hajtották. Az üzbég hatóságok most áz egész fai siket legeltető területté akarják ataldc itani juhok éa tevék tenyésztése céljából .Minthogy a területen nincs sem forrás, sem fol, r 5, a kutak egész hálóz -tat kell létesíteni az Usztjurt-fensikon. , Y . /MTI/
