Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. október/1
1946-10-11 [0043]
Bevin beszedő ít nekeértekezlet 3sütő .-tök délutáni teljes lilás* n* BImn EÉ/(*q/Íái30 London , októb) r 10» A béke érteke 2 lo t eeütortök délutáni teljes ülő so a román béke3Sí -rődáeeervesettei foglalkozott. Elvonok Bevin adta oic Anglia él-é.spoiitját a román békcszcrződés eol kepoeolatosan. Ti•-:•: ? api 1 lerí.tást Vwtett Románia szerepére a háborúban ós a -géliapito tta, nogy bár Románia a háború 0)96 éveiben sokat vétett a szőve •to.Jgt.v50k ellen, később azonban szakított a tangyltynl és nagy erőfesz i t ás söl sietbtt a 5 zo Vöt sé a esek cgit sá gá r 0 a vé gleg 03 győzöl om k ívi visáér t«- Ki várion, hogy Anglia helyreállítsa régi korcsk edolmi kapceo léteit az uj Romániával, kivánon, hogy Románia .szabad ét zavartalan kereskedő lmot bonyolíthasson lo a szövetségiekkel 6e hogy mielőbb Ifcgleihaesa az öt megillető helyet az Egyesült Nemzetek tágjai Sorában, - mondotta Bevin. Anglia ée Románia keresk eáaiaí kapcsolatairól szólva ,B r vin kijelentettél - A békeszerződések megalkotása közben tisztáznunk kell, hogy ml a rag nem killönböztc te3 elvén állunk. Igényünk, hogy sem ro-,szebb,som jobb elbánásben ne re .zesits .-nok bennünket, mint a többi szövetséges államot, Anglia minden igyekezetével azon vole, hogy Románia minden 01 ezág számára o#gyoniő folté"--lakot biztosítson. Ezért rágalmaztak és támadtak berniünket, fé Iramáig'-.-: áztak egyenes szándékunkat Ós poattikánkat ugy értelmezték, mintha az arra irányulna, hogy a román aép> t rsba Zola a sorba abntse. De kérdem an, hogyan lehot szó ' rabszolgasoráról, ha éppen mi ezt követeljük, hogy Románia mindenki számára eryforma elbánás? biztosítson, Nehéz lesz a végleges szerződést aláírni, ha Angiiét ne a illa ti meg az elbánásnak u 'yanaz a joga, mint más országoka.. Ezután Bevin a román olaj kórdieérn tért át. Hangoztat;e., Anglia nom ollenzí az olajipar államosítását, csupán azt kéri, hogy az Államosítás no sújtson ogyosokot igazságtaianul, Különösen kiemelte, a szövetségéé ok romániai clz jórdekeit sége i t, amelyek működé ;é 2 Hit1 r Romániára erőszakolt törvenyfcezáje nagymértékben gátolta. Ehhez a háború folyamán, más akadályok is járultak s az aredmén^ áa az, hogy ÍÍ olajtermelés most alig hoz külföldi valutát. Éppen ezért jogos az a kérésünk, hogy a román lék., szerződésben kötelezzék a román kormányi árra, folyamodjék külföldi támogatáshoz a romániai olajipar Újjáélesztésére és üzo.mV tartására. A jelenlegi olaj terme ióü laeru 3a nehézkoi folyamata ugyanis károsan befolyásolja az sgóaz román közgazda á e t. / Folya.kov./