Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. szeptember/2

1946-09-17 [0042]

Boldizsár Iván koiamsntárj'n 1? reegyar bizottság hátf<fl illéséhez. RBü Bá/b/Gyl P á r 1 s , Szeptember 16. 4 párisi rádióban, amely sza-bgö szószék-. -9 ma-gysr béka küldöttség tigjsin^k, hétfőn ásta JBoidizsár Iván.ő magyar hírszolgálat vezetője szolalt fel: A magyar békeszerződés tárgyclása fontos állomásához érkezett. Hétfő délután került először szőnyegre a 20Q.000 szlovákiai magyar áttelepítésére vonatkozó fájdalmas és súlyos indítvány. Senki előtt sem titok, hogy s magysr békedelegáció munkája jsvr.rSszt erre 0-z ügyre összpontosul. IÍP SZ a terv megvalósul, ekkor vtlóben bs kell látnunk, hogy Trienon kc-vésbbé volt fájdelmns. A trianoni béke ugyeais megytí-r teriiletet csonkított meg, az uj békeszerződés fczonbsn a ia-agyar etnikum megcsonkítását jelenti, nem is beszélve arról a súlyos eazdccági helyzetről, emelyte »z ország ©aott esetben sodródik és ©mely szinte megcldh»tetlt-n. ífzt -a csehszlovák javaslatot mindenképen ki kell védeni, ennek a? indítvanyaek nem szabad bekerülni a békeszerződésbe! Me délután Clementis 'csshszlovák/ delegátus ismartitte ÜZ erre vonatkozó osebszlovák javaslatot• Glemantás, mint a j&vasi^t szellemi atyja és legfőbb szószólója szólóit fel s ,áagy«T politikai ás területi bizottságban és megpróbálta .leémr.gyeráznl, mi késztette Csehszlovákiát a javaslat beterjesztésére. A megysr békedelegáció hangulatán érezni lehetett, hogy itt nsm agy elvi indítványról, nom is szövegmódosításról döntenek, ba-aem itt Valóban a nomzet jövője, a nép élete forog üookán. Boldizsár Iván fölidézi ezután ez emberi jogok ae-g* védéséről szóló és nemrég megvitatott ausztráliai pótá ndl tvanyt és kijelenti: ü délutáni ülésen, amikor hirtelen átvillant agyeunon. az ausztráliai javaslat, nem i-s emlákezteni, va-jjpn elfogadták-e r

zt végy sem. De h* C lemen ti s szavait hallom, h

r

~ a- háborúnál is könyörtelenebb, sivárabb politikát figyelem, akkor veidben eszembe jut xz emberi jogok biztosításának szükségessége . ©lementls érvelése a magyar delegáoió szájára nem uj. Minden érvét, minden fogását, minden gesztusát jól ismerjük itt?ni nyilatkozstálból és a pozsonyi ás prágai sejtóból. érvelésének egyik pontj* az, hogy a magyar kisebbság okozt? Csehszlovákia felbomlását, másik pont p:dig az, hogy s magyarok áttelepitéss végső megoldásés tulaj donképen ez hozz

r m?. jd meg a cun-.völ/sy i államok békéjét. Bejelent ette 1 hogy Csehszlovákiának rossz tapasztalatai voltak -a magyar kisebbséggel szemben, tenSt nem viseltethet továbbra is tttrelammel a m«;gy• r kisebbság irányában, annál is inkább, -aivel Csehszlovákia békéjét biztosítva kívánja látni. 'Fóly t.köv./j jjj