Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. augusztus/2

1946-08-17 [0040]

Yrr Bi/Wn/P14 fk békeértJezlet szombat -dél előtti teljes ül ériének • ' folytatása,/ Trr Bi/Wn/P14 Ezután Couve de Murville francia kiküldött kapcsolódott be a vitába ég ismertette azokat az okokat, amelyek alapján támogatna Ausztria kérődét. Tagadhatatlan, hogy Ausztria közvetlenül érddé olt fői az Olaszországgal kötendő békéséetződésnől. Ami az osztrák-olasz határ kérdő sót illeti, ebben már a külügyniniszt erek tanácsa is Ausztriát éppen ugy szükségesnok tartotta meghallgatni, mint 01a sz er s z ágot. Ezután Oohn, az Egyesült Államok kiküldötte foglalkozott a kérdd ásol, Annak a reményének adott kifejezést, hogy az értekezlet magáévá teszi Ausztria kérését és meghallgatja képviselőit, mivel már az 1943.évi moszkvai értdcezlet a náoi támadószellem első áldozatának nyilvánította Ausztriát és ennek értelmében felszabadított országként kell kezelni. Most Glayton kanadai kiküldött szólalt fel Ausztria meghallgatása mellett, Kanada, miként az Egyesült Állomok is, Ausztriát a náci támadás áldozatának tartja. Ezután a jugoszláv kiküldött hangoztatta azt a vél eme-, nyét, hogy az osztrák kérdést nem lehet elválasztani a né.xt kérdés' ~ szabályozás áb ől. Nem helyes tehát,-hogy Ausztria kiküldötteit belevonják, az olasz kérdés rendezésébe, A következő felszólaló Alexander brit kiküldött volt, aki nem ment fel a szónoki emelvényre, hanem saját helyéről beszélt, Nem az osztrák kérdés lényegéről akarunk tnnáeskozni - mondotta -» do szükségesnek tartjuk, hogy méltányos eljárást tanuftáfesunk Aes zxriával szemben. Az osztrák ügy mindenki előtt jól ismert. Az igazság elve azt kívánja, hogy az összes érdekelt országokat meghallgassuk, fejezte be felszólalását a Tjrit kiküldött. Visinszki ezután válaszolt Alexandernek, Megismételte már hangoztatott érveit, majd Javasolta, hogy az osztrák kérdést az olasz sz orz ődóet örves ettél foglalkozó bizottság vizsgálja meg* 'főbb felszólaló nem lévén, az elnök felolvastatja a brit javaslat szövegét, amely igy hangzikj "Az á-t-kezlet elhatározza, hogy meghívja Ausztriát álláspontja kifejtésére az olasz béke* 35 őrződé st erve zet tel kapcsolatban, ugyanolyan folté tv. lek' mellett , mint amilyettetet Mexikónak. Cubának és Albániának biztosított»

H A brit javaslatot 15 sz w mattal 6 ellenében elfogadták Az értekezlet ezután Irán kérelmével foglalkozott, elsőnek Visinszki szólalt fel és kérte, Iránt hívják meg az értckezletr3j hogy részt vehessen annak munkájában ugyanolyan jogcímen, mint az Egyesült Nemzetek Szervéé étének többi tagjai. A következe fölszólaló, Huuo Tai Csín kínai kiküldött, támogatta a szevjet javaslatot, Irán egyike volt azoknak'a kevés ázsiai országoknak, amelyek a szövetségesek mellé állt ok.