Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. augusztus/1
1946-08-14 [0039]
Gyöngyösi beszéd 6 * foiyfcfcds*. Iá ű« Sy/Wn $zt s. jelentős me.gysr lakosságot a csehszlovák korcány részben Magyarország akarja klutaal Uni, részben asgnimiláo.lőra: kény szerit áss el akarja eltüntetni. Mini ezeket a randszebályckat a osehszievák kormány ' azzal próbálje indokolni, hogy a magyarság a marKiheni krisis idején elárulta Csehszlcvákiáti a magyarságnak ezzol kapcsolotos magatartását illetően legyen szabad utalnom a.z ügyeaült államok külügyminisztériuma által a közel raultbsm közzétett német titkos okmányra, jjszerint 1938 szeptember 16*-án Göring hiv-attcv a berlini magyar követet ás szemrsbanyást tett azért, hegy az akkori nemzetközi krízisben a magyarság * passzív magatartást tanusitott* 1 magyer sajtó* áltelábön hallgatott. •' A magyarlakta osehszlevákiei terülatsken <x helyzet tökéastesen nyugodt volt, ellentétben azzal az állapottal, euaely ^ szudéto»*néme t vidékeken ur&lkad ott* A magunk rés zárol hengeatattük, és he kell bizonyltjuk is, ho^y a csehszlovák álko-m 1P3Q, évi felbomlásában aKisgy?r« ságnak távolról 333. volt, öe számsrányánál fogva nem is lehetett döntő vegy vezető szer.apo, hiszen az atteni mígysríár ez összlakosságnak csupán csekély százaiékát képezta» Az ottani magyarság csupán aa állam I© rétén belül autonómiát igényelt éppen ugy, mint a szlovákok és emiker zz önálló Szlavákics- e szlovák nép többségének helyeslésével német protektorátus alatt megalakult, a szlovákiai magyarság volt az egyetlen, amely a szlovákénál31 agyüv.müködésban részt nam vett és éepan ezért akkor üldöiutetésberi, rész6Blilt. A bevezetett fi.slszta rendszer ellen mind a parlamentboa, mind a sajtéban nyíltan kiállt, védelmezvén o. demckr&oia és az emberleaség elvét. morális t A szlovákiai magyarság kény szerel telepítess nam. csak az erkölcsi 3s7„ indokokat nélkülözi, hanom Magyar or az ágot igázd aságilag 9 í ársadedmileff, és politikailag me%oldhat*.tlan probléma elé állítaná, líem a zabád elfelejteni,, hogy paraszti tömegeknek otthonukbőli és ősi földjükről való kiűzéséről és újra veid elhelyezéséről ven szd, TTreimt Bármi • súlyos és bármi kétségbeejtő tegyen is helyzetünk s léha tétlen megtagani a legyőzöttel ést a jogot, nogy ezt a köve toló&í az erkölccsel és emberiességgel ellentétesnek találja. De h-- akadna is magysr ko:mái}y, emely külső kényszer folytán ezt elfogadná, önmaga, és a jruxgyar demoKrácia* sir ját ásná meg vele. A néphez a földi, amelyet évszázadokon ke re satui megművelt ás az emberi oivilizációba bekapcsolt,, &Ívál<\asthatntianul hoscátartcaik. 'Szc r. kapcsolatot erőszakkal megbontani esek az emberi élet alaptörvényeinek megsértésével lehat* Ha. Csehszlovákia mag akarja tea*tani azt a terüle tet, amelyen magyarok élnek, *neg üell tartania a magyarokat,emberi ós áll -a* poigójri jogeleteljességét. ezt Csehszlovákia bármi okböl nem vállalhatná és minóatskéjg* meg akerna szabadulni e -nűagyar kisebbségtől t akkor öt magyar kormánynak ragaszkodnia*, kellene *hhoz -*.z elvhez, hog^& népnek a. földhöz joga ven, A magyar és, ceshszlcvák problémamagoldását az le msgnohciiti, hogy o. fentiakbea vázolt ténybeli adatok tokint etében lényeges különbségek vannak a magyar és.csehszlovák állása-orr;; ok között.. • . /Folyt,fcöv J
