Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. augusztus/1

1946-08-10 [0039]

B1/WP14 4 /Gasperi beszéde a párisi békeértekesletcn,-folyt Ugyanekkor ajánlotta^-hogy a Venezia-Giulia -azdasngi kérdését oldják DK Trieszt , kikötőjének nenzetközivé tét el év;!, és olyan jellegű együtt* működés megalapozásával, Piume kikötőjével,amelyben a ^una-Száva-A^ria vasutrendszer szerephez jutna* Ez magába foglalta, ho>y a kisebbségekkel való bánásmód a paritás éa a kölosönösség alapján történnék, tovább áj hogy Fiume visszakerülne a rapaliói szerződésben 1105 jel ölt helyzetébe. Valamint/Zára olasz jellegét: • megóvja, A rákövetkező napon történt, hogy a nagyhatalmak négy külügyminisztere elhatározta egy olyan etnikai vonal megvonását, awelya lehető legkisebb azáiau állandó lakost hagyna meg idegen uralom alatt. EVü&l a célból küldtek ki azután szakértői al~ bizottságot. /hogy „ . . .Hivatkozott, arra, hogy ,3'beleszar ződ ós brntetŐ jellege kiviláglik a torÜlcGi hotározmanyoRool. Egyeivert azzal a felfogással,hogy a trieszti kérdés nehézségekkel terhes, de kijelentette hogy a franoia javaslatban foglalt vonal megvált oz tat dea - te kiír öttel árasa | hogy ez.a vonal Triesztet Olaszországnak ítélte - keserves mcgle-v petés volt Olaszország számára és a leghevosebb visszahatást idézte -elő.. ' Mint nemzetközi megoldás, ugy, amint tervelték, megcsonkítja Olaszország nemzeti egységét éa szinte beleharap Olaszország eleven húsába, - jelentette ki. A trieszti szabad zóna, amelyet ugy terveznek,hog, 226,ooo olasz és közel 50.000 szláv legyen'benne az 1921.évi népszáalálás adatai alapján, villtaos-erőellátós szejapont jábol eg/ aránt támaszkodnék Olaszországra é3 Jugoszláviára es a mögöttes területtel három jugoszláv is egy olasz vasútvonal kMtné össze. De Gasperi azután vázol** ta, hogy Olaszország mi mindeméi segítette elő Trieszt közmüveinek fejj dósét 1919- és 193S köfött. . Hozzátette: Senki pcn hisz a tervezett elrendezés életképességében és gazdagági jövőjében. Hogyan fogják fönntartani a rendet mondják a városnak lakosai - >.gy olyan állapotban, amelyet egyik fél gen lát szívesen,hiszen ma, amikor 0 szövetségesek tetemes haderőkkel vannak ott, még a személyi biztonságot sem tudják biztosítani. Mindegük népcsoport a maga népének segítségét keresné és ezt a küzdelmet még bonyolultabbá tenná ogr-egji munkaviszály, •ean&fels biztosítékról nem gondoskodtak az olasz kisebbság számára Trieszt ben, holott Olaszéra? ág messzemenő körzeti autonómiát ad például a felső Adige-/Sts6h/ vidéknek;erről az alkotmány)zó nemzetgyűlés rövidesen dönteni fog. * - ITagyonis tudatában vagyunk annak - foihytatta h< •a békének valahogyan létre kell jönnie, de ha egy évvel elhalasztották a gy^rmatügyek rendezését jó megoldás hiányban, miért nem lehet hasonlóképen eljárni a giuliai kérdésben? ; Az olasz miniszterelnök ama javaslat "-•felien is tiltakozott, hogy Olaszország tekintse semrdsnek Németországgal sSemben fent állott minden követ -lését, holott a nácik ellen küzdött 19 hón apón-4$ • A gazdasági előírások egynéaelyikdt szavakkal ki sem fejezhetőén keménye nek minősitette s a jóvátételekről est mt>ndt%\ hogy Olaszország nom vállalhat maghatározatlan terhefcot .meghatározatlan időru, /MTI/