Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. június/2
1946-06-18 [0036]
Lehet-e politikai neggytfsŐddae az atonerő tilsainak? RLn Da/T14 London, június 17. János Hawkinfl" ionért amerikai fiai kas, aki naga is résztvott ae atomérő fölhasznál '3a ra irányuló tudományos lwtat ásókban, a NewYork Tiues vasárnapi íelléklot ében rendkivül érdekesen megirt, gondolkodásra készteti cikket közöl "Szabad-e a tudomány emboronek reaztvennie a világpolitikában?" cioncl. A cikkíró a tudomány felelősségit fejtegeti a3 emberi társadalon iránt éa r.rr.. a követkozt ;tó3re jot, ?iogy a tudósnak tisztában koll lennie kut ;tásainak minden lehető ktivotkez.lényéről az omberi társadalom jövője sseuperítjából. Az atombomba riogssorknsai tőaénok log3zonbotün"bb kt>vétkeznányo az a tény, hogy aa Egyesült Alla*> mok fizikusai és matematikusai i.aeu gyorsan és szinte önt eve kanyon politikai öntudatra tettek ezért éa élesen bírálják az atomorő felhass* nálásira vonathoz*- nemzetközi politika fordulatait. Egész gondol közúton* katigénybe veszi a reájuk nahezodí mérhetetlen fololőuség tudata* arjoly azonoa a tudományos kutató hivatásával ogyüttjáró együttes felel-e* súg átérzés ével, Korább'.n ugyanis azt tartották, hogy a tudományos munkának soami köze son lőhet a politikához, hanem C3ak a tiszta igazság, a BZ;fr.iozerü valóság megállapítására szolgálhat alapul* Az ato;ter5ro vonatkozz kutatások során azonban kiderült, hJg a lo/í elvontabb tudó* mánytól is meg lohet követelni, hogy gyaksrlitilag használható erodiiényekot hozzon létre* Ilyen pl, a matematika, a-iely, a fizika-a ellőtt, legnagyobb jelent vasé gu volt az atombomba megszcrl^sztÓLic-nól. iródéric Joliot - Curio francia kiküldött legutóbbi sajtvnyilotkoz,atában ldjelöntette, ho y ha nor. jön létro nenzetközi aoeagyezés az atomerő felhasználásJra vonatkozólag, akkor a világ összes tud-sainak, akik o tekintetbon érdekelve vannak, az emberiség •ágasabb szempontjaira való hivatkozással, bu kellene szűntetniök az atomkutatás további munkáját. A* elvi kérdés uost íte , meo;ongodhotő»o f hogy az atomorő tudósai fenntartás n-'lk 11 t *»ább folytassák kutatásai* kat, talán az emberis ég vesztére, úgyhogy cy általán nem törődnek kutatásaik várhat-' eredményeivel? Amerikai felfogás szerint erre a kérdésre c. válasz, hogy ilyen álláspontot non lehet co ron szabad elfoglalni, náreoak azért sori, mert ea teljesen beloillene a fasiszta rendszerbe, amelybon a tudo* mány csak függvénye volt as állam hat il.mi céljainak ős teljesen elnt-v oltották a tudományos kutatás igazi célját: a rideg v-dóság koreaéséti A fasiszta rendszerben tehát a kutat-5a s abadö'fcs éppúgy mint a tudósok léto teljességgel bizonytalan volt. De lokr-.tikus világoz^rvozotoen azon* ban a tudsoknak is az a Uötcl elegük, hogy nindon eszközzel a béko fönntartásáért küzdjenek, az'rt a békéért, amelynek kivívás ±>an oly magy mértékben r.'sstvettek 4 A tudósok egész derülátó vilífefelfogás-iaak abbéi kell kiteljesednie, hogy a második világháború sorton bekövetkezett t^pr Idlutányok forradalmi uton Legv'ÓLtoat itták a nemzetközi politikai élet feltételeit és adottságait,továbbá hogy a tudományos kutatások által felszínre hozott forradalmi ujit ások nemzetközi og yütt:.ükbdéo .lapjait vetették mogílíárosak azért is,mert az emberiség magasabb erkrlcsi ' ós gyakorlati életigényeinek azonpont jábl'l a forradalmasít ott tuuo ány alaptermészeto szerint egy .;tlon m's ut sem. járható azon kivül, a--oly \ népek és országok közötti megártó sre ve::c-L i 1 i
