Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. május/3
1946-05-24 [0034]
Xár>li T Í-iilHÁly nyilatkozata Jugoszláviáról aa újvidéki Magyar Szónak, Xttm o-Mn/iínl3 Az újvidéki "Magyar Szó" május 19.-i száma "A jugoszláv »#gyar barátságot egyik legfőbb külpolitikai célunkká keli teanteak.-*..: cimmel közli Károlyi Mihály nyilatkozatát, melyet a lap munkatársának adott. Károlyi Mihály hosszú emigrációjának három esztendejét Jugoszláviában" t«ítoíté. Először 1918 november 7.-én találkozott a jugoszlávokkal, amikor ProncAaet lySspéray tábornokkal kellett a fegyverszünetet megkötnie-. A több-mint négy évig tartott háború ellenére * jugoszlávok éljenzésselofogadták a magyar békedolegációt. " Ez mutatta - mondja Károlyi - hogy a jugoszláv nép megértette, hogy a magyarok csak parancsszóra támadták meg népüket, tehát valójában a két nép barát* I Ságban akar élni egymással, ha a népek igazi akarata szerint fognak az események kialakulni. Ez a népakarat sajnos nem érvényesülhetett som akkor, sem később. De ma már minden lehetőség megvan, hogy tökéletesen " egyesüljön a népek testvéri szándéka." ** w Mély benyomást tett rán két évvel később - már mint emigránsta - Jugoszlávia, ahol három évre menedéket találtam. Split és Dubrovnik "Jlaguza" volt állandó tartózkodási holyem, de gyakran megfordultán 3olgrádban, Szarajevóban és Zágrábban is. Ez idő alatt negitnerten és meg » szerettem a jugoszláv népet ég-a* az. érzésen, hogy ők is tudták, hogy én mennyire szerelrtea tökéje "Megismerkedtem'az akkor élő főbb pelitiitukckkal. A legnagyobb benyomást Szmodlaka tette rám, aki, ugy tudom, m is vezető személyiség. • "Amikor értesülten a nánot-nugyar csapatok másodszori Jugoszlé-* via elleni inváziójáról, kétségbe voltom esve. De kétségbeesésen rövid idő alatt a legnagyobb báoulettá atŐtt a jugoszláv nép é3 Tito marsall iránt." Titóról a következőképen nyilatkozott Károlyi Iiihály: "Mint politikusnak lugfőbb érdeme, hogy Jugoszlávia valamennyi népét egy szövetségi népköztársaságban egyesitette 03 továbbmenőleg a bolgárokkal is a komoly közeledés útjára lépett. Ezzel lerakta alapjait •gy nagy-délszláv blokicnak, amelyre földrajzi fekvésénél fogva is nagy jbvő v ár. M A jugoszláv-magyar közeledésről a következőket mondta Károlyis "Én mindig hangoztattam, hogy a jugoszláv-jt&gyar barátságot ] egyik legfőbb külpolitikai vélunkká kell tvimünk ós remélem, hogy idővel nemcsak a barátság fogja összekötni a két országét, hanem gazdasági és politikai együttníáködésüuket mindjobban ki fogjuk ópitonl. A nagyar népnek szüksége lesz nemcsak arra a politikai és gazdasági támaszra, ee szüksége lesz arra a lelki tanulságra is, amelyet a jugoszláv népfelszabadító partizánhareokból kialakult valódi nc*pi denokrácia sugároz feléje, Isaorer; a jugoszláv népet, csaknem ugy, nint a «jagy$rt és nindig feltűnt nekem az a hasojilatoaság, amely a kát nép között fellelhető," _^ /folyt.köv./ Magyar Országos] Levéltár
