Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. április/1
1946-04-08 [0031]
A köztársasági elnök üzenete a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége ^ Kongresszusához, o P13 (/e- Tildy Zoltán, a köztársaság elnöke a következő üzenetet intézte a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének most ülésező nagygyűléséhez: A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Kongresszusának külföldi vendégeit és nagyar réaztvevőit melegeh köszöntöm.Őszinte örömei tölt el, hogy szenvedő országunkban a nők mindjárt a felszabadulás után az élet és az újjáépítés felé forditották arcukat és hogy megtalálták a társadalmi egyetértés és együttműködés útjait. örülök a külföldi vendégek jelenlétének, mert ugy tekintem őket, mint hidépitőket a dunavölgyi népek között és hiszem, hogy a magyar nők mostani országos kongresszusán átérzik a szeretetet, amellyel a mi asszonyaink fogadták őket és ebből a szeretetből megérzik a tiszta és becsületes szándékot, a népcink közötti barátság és testvéri együttélés megvalósítására. Pájdalnas történelmi tapasztalatok figyelmeztetnek mindannyiunkat, hogy egymáshoz való kapcsolataink ujraf el vételében'kíséreljünk meg rendezni vagy nellőzni mindent, ami elválaszthat bennünket* Ha egészségesebb életet akarunk élni,mint aminőt a múltban éltünk, magatartásunkat és cselekedeteinket a legszebb emberi élettörvény: a szolidaritás parancsai szerint kell alakítani. Ezt az elvet elsősorban nekünk kell érvény esi te- ' nünk az államok vezetésében, azonban a gondolat hivatott apostolait a nők. Tőlük várjuk és roméljük, hogy az emberek gondolatvilágát a kártékony vetélkedés és a QüLölség helyett a kölcsönös megbessülés és a szeretet szelleme hassa át az elkövetkező időkben, A nult idők politikai, társadalmi ás gazdasági berendezkedésének eredménye itthon igazságtalan megkülönböztetéseket teremtő társadalmi szerkezet, a nagy tömegek szociális elesettsége, gazdasági elnyomottság és politikai jogf osztottság, a nemzetek közötti életben pedig elszigeteltség és gyűlölködés volt. Legfőbb ideje,hogy "uj renddel és uj törvényekkel szabályozzuk életünket s az emberi megismerés és megértés szálaival teremtsünk az eddigieknél egészségesebb, testvéri kapcsolatokat a dunavölgyi népek között, Gyökeresen és véglegesen szakitanunk kell ^mindaz okkal a múltbeli tényezőkkel, amelyek oktalan vetélkedésekbe, értelmetlen és bűnös háborúkba, borzalmas szerencsétlenségbe döntötték nemzetünket és hazánkat s százezrek véráldozatát követelték tőlünk mostnár másodszor egy emberöltőn belül. Mai emberségünk, mai igényeink és mai időnk törvényei lrányitsák cselekedetünket s akkor - bizonyos vagyok benne - kevesebb vér és kevesebb asszonyi könny fogja öntözni Magyarország és a dunavölgyi népek történelmének útját. r ' Anyák, feleségek, leányok tekintenek felénk e kongresszus soraiból. Városok, falvak, gyárnegyedek, bányatelepek és tanyák asszonyai. Tudom, hogy meg erre a Kongresszusra is elhozták a mult szenvedéseinek emiekét. Ha minket, fér fiakat is olyan kegyetlenül meggyötörtek a közelmúlt eseményei, mennyivel fájdolnasabb sebeket ejthettek az idők - üldöztetés, megaláztat ár ok, háború, ostrom, - lemérhető tlen családi és nemzeti szenvedés - a nők érzékenyebb lelkében, Hány halált sirattak el és mennyi fájdalmat temettek el szótlanul! S fcilyen biztató és felemelő,hogy asszonyaink a mult Romjai és sebei fölött mégis a jövőbe néznek s vállalva a maguk felelősség*t f dol^znak becsületesebb, tisztább, jobb és emberségesei-: iovőert. ;r~^Z*\ . . ^
