Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. március/2

1946-03-18 [0030]

A Jugoszláv tájékoztatásügyi miniszter a juliai tartomány néprajzi adatairól Zf gy/Gyl<; Oc 33 el g rád, március 18,/Tanjug/ Koszanovics jugoszláv szövetségi tájékoztatásügyi miniszter sajtóértekezleten nyilatkozott a juliai tartomány néprajzi összetételéről. A holszinen uüködő szövetségesközti bizottság a Julia-tartoiaányban az olaszok és a jug.;szlévők néprajzi helyzetét fcgia tiegállapitani. Ezzel kapcsulatban - mondotta a miniszter - rá kell mutatni azokra a tényezőkre, amelyek elő*

4 ,segíthetik a bizottság munkáját, i*. többi között különös jelentőségű a szusaki Adritt-intéZit adatgyűjteménye, amelyet át is nyújtottak a bizottságnak és amelyet az intézet' 194-5 végén megtartott népszámlálása alkalmával készttettek," tisztán tudományos alapokon. Az Isztria és a Julia-tartomány 1921-ben készült néprajzi adatai részrehajlók és nem felelnek meg a valóságnak. Ami az 191Ö.évi osztrák népszámlálás adatait illeti, figyelembe kell v jnni azt a körülményt, hogy m csztrákok a salávsággal szemben kifejezetten előnyösebb helyzetben részesítették az olaszokat, An sztrákok nem nemzetiségi és anyanyelv szerint irták Össze a lakosságot, xanem aszerint, milyen nyelvet hasznéltak. Az 1346-es népszámlálás szerint ezer lakosból 531 horvát, 140 szlovén és 263 olasz nemzetiségű volt. 1830-ban 423 horvát, 152 szlovén éa 402 olasz, 1910-ben: 435 horvát, 143 szlovén és 331 olasz. Az Adria-intézet adatai szerint 1945 végén Isztria 337,408 lakosa közül 234.166 horvát 03 szlovén s 92.79*3 olasz.' >hr nem állapitható nemzetiségű ö3azeson 7.894; 2560 pedig idegen nemzetiségű. A mini a z» ter a továbbiakban az egyes városok nemzetisági adatait hasonlította ö3aze a különböző olasz, osztrák és jugoszláv adatukkal, majd megállapította, hogy a juliai tartomány néprajzi határa már 13 évszázad óta változatlan ás azt **. most aeti lehet semmiféle adatokkal megváltoztatni. 3a a határvonal az Adria legészakibb pontján levő Irzsicstől az osztrák határig terjed. A mini ez ter végül a hozzáintézett kérdése kre vál aszolva térképeken urutatta meg a juliai tartomány túlnyomórészt szláv lakosságú helységeit és a ''szláv ten/rerben" elszigetelten fellelhető -lasa néprajzi eaigeteket ./'Ml/