Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. március/2

1946-03-22 [0030]

A moszkvai rádió a kelet-európai demokráciákról Mihail Mihajlov, a moszkvai^rádió munkatársa a kelet-európai demokráciákról szólva a következőket mondta: Az utóbbi időben külföldön sokat táraadták a kelet-európai államok berendezését és azt állitották, hogy ezekben az-.orzságokban nincs sehol igazi demokrácia. Kétségbe vonták ezeknek az országoknak őszinteségét a demokratikus fejlődés irányában. Érdemes sorra megvizsgálni ez országok belső viszonyait. Lengyelország borzalmas vérveszteség és szenvedés után most épiti újjá államát és gazdasági életét. A nagyipar államosítása és földbirtokonák a parasztság kezébe juttatása nagyjából már befejeződött. A demokratikus pártok közös erővel küzdenek az ország újjáépítéséért. A lengyel külpolitika nem lesz többé hajlandó országát senki kedvéért sem szovjetellenes vizekre ^vinni, és Lengyelországban ma senki sem törekszik arra, hogy "újra keleti bástya" szerepet játszasson ezzel apuit bűneiért olyan sokat szenvedett országgal. Jugoszlávia most támad fel poraiból és indul el a maga útján, anélkül,^hogy erre bárkitől a nemzetközi reakciósok közül engedélyt kérne. Államosított ipara máris megközelíti a háború előtti termelés mértékét. Az ország egész lakossága, a katolikusoktól a kommunistákig, a szlovénektol a macedónokig, össaefogott és minden jóakaratú és haladó erő együtt dolgozik az ország jövője érdekében. A jugoszláviai politikai helyzet ismerői csak mosolyogva gondolhatnak a Mihajlov&cs-féle árulók hiábavaló erőfesziteseire, hogy az országban uralkodó népi erőfeszítést megzavarja. Románia annak idején mélyen benne ült a német barátságban és a fasizmus erős volt még a felszabadulást követő időkben is. Az igazi nagy változás csak 1945. március 6-a után következett be, amikor Groza Péter helyes irányba kormányozta az ország hajóját. A mai román kormányban két kommunista, két szocialista, két agrárarcvonalbeli, egy Tatarescu-párti és egy parasztpárti miniszter foglal heslyet. A román népen na^y belső megnyugvás lett úrrá, ami az ország jövőjét illeti. Ez a nep már megtalálta önmagát. Bulgária talán a legkevesebbet szenvedett a háborús pusztitások következtében, >de azért a felszabadulás után nagy gazdasági nehézségekkel kellett megküzdenie. A Hazafias Arcvonalba tömörült demokratikus erők, amelyek a felfelé vezető útra vezették azóta az országot, a nép akaratát 86%-ban képviselik. Magyarország felszabadulása után a múlttal szakítva, határozottan és kifejezetten elindult ademokrácia útján. Természetesen ez a még meglévő belső reakciónak nem tetszik, de a nép tömegei és vezetői édeskeveset törődnek. Magyarország népe remélheti, hogy a politikai normalizálódást minden bizonnyal követi majd a gazdasági élet normalizálódása is. A mai magyar kormány négy nagy demokratikus párt koalició^ára épült, és éppen ez biztosit ja majd az ország zavartalan fejlődését a jövőben is. /POlyt. köv./