Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. március/1
1946-03-04 [0029]
Angol-történész az orosz politikáról. PJn P TJ /P14 Wn London, náreius 2. Az angol "rádió ismertette T e aler dr. angol történész fejtegetéseit Oroszországnak Európával szénben táplált bizalmatlanságáról és a szovjet ipar háborús tel jesitő-képes 3 égéről, Nyugati értelenben vett demokrata körökben - mondta gyakran hallani olyan megáll apit ásókat a Szovjetunióról, hogy ott a politikát felülről irányítják a • a véleménykülönbségek nem lehetnek nyilvános vita tárgyai, Hát ez nem egészen igy van. Tény, hogy a Szovjetunióban a súlyosabb véleménykülönbségeket többé-kevé sbbé hazafi at la ns,'ágnak tekintik. A Szovj etunióban most leginkább egy kérdés kordl. mozognak a megbeszélések: a biztonság kérdése körül: Vájjon me^véáheti-e magát a Szovjetunió, ha osupa vele ellenséges vagy legalább Í3 ellentétes világnézetű országok veszik körül? Hogyan biztost hat ja a Szovjet biztonságát ilyen körülmények között;? Oroszország bizalmatlan sága a külfölddel szemben igen régi keletű, sokkal régibb, mint a bolsevista lendszer , Az oroszok Earópát "ortodox-eJLlene s" területnek tekintették, ahonnan egymásután következő inváziók fenyegették Oroszország földjét. 1812-ben Napóleon rohanta meg Oroszországot, 1854-ben, a krími háború folyamán - a törökök oldalán - három nyűg at európai hatalom támadta Oroszországot. 1914-ben a Központi hatalmak hatoltak orosz földre. 1918-192o között az angol-francia beavatkozó csapatok harcoltak a bolsevista Oroszország ellen. Végül 1941-ben következett a hitleri invázió, amely ninden előzőnél kegyetlenebb volt, A bolsevista forradalom még jobban megnövelte Oroszország bizalmatlanságát a külfölddel szemben. Azóta az oroszok állandóan kilső támadástól tartanak s ugyanakkor ti3ztáb an vannak a Szovjetunió ipari helyzetével is, Világit suk meg ezt néhány szánadattal: A Szovjetunióé lakossága kereken 19o nillió, Aagliáé 45 s aa Amerikai Egyesült Államoké 14o millió, Anglia évente átlag 2oo millió tonna szenet termel, Amerika 1945-ben 62o millió tonnát termelt, mig a Szovjet széntermelése alatta nnrad a 2oo millió tonnának, A háború előtt a Szovjetunió évenkint 18 millió tonna acélt WH^SÍ'AH* 6 B néo,et in vázió rombolásai után acéltermelése Jó ha eieri az evi l2 millió tonnát, de esetleg nem lesz nagyobb lo millió tonnánál. Ezzel szemben C3ak maga Anglia, a doniniumok e. s gyarmatok nélkül, 13 millió tonna acélt gyárt évenkint, Amerika pödig 1944-ben nem kevesebb mint 81 nillió tonna acélt állit ott elő, Oroszország olajtermelése 194o-ben 34 millió tonna volt, mig Amerikáé 1944-ben 227 millió tonna. Ne feledjük, hogy a második világháborúban lo-15 millió orosz pusztult el vagy vált munkaképtelenné. Oroszország saenvedte az emberiség történetének legnagyobb emberveszteségét, Mindazonáltal Oroszország lerohanása nem lenne könnyű dolog, mert az orosz nép me&imtatta a világnak, milyen hihetetlen szívóssággal tudja védeni hazáját. De azt is tudja minden egyes orosz ember, Sztálintól a legegyszerűbb munkásig, hogy Oroszország ujabb raegrohanása szinte jóvátehetetlen pusztulást és végeláthatatlan nvomoruságot hozna magával, /Folyt, köv./ 6 . • >, * f, rrz r : 1 I L
