Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. február/2
1946-02-26 [0028]
Az Egji»flUlt Államok tizűillic~^i411áro s kölcscht nyújt Görögországnak, , Q 3y/Szá/P14 Athén, február 26 /Reuter/ Az Egyesült illamok tízmillió dolláros kölcsönt nyujta* nak Görögországnak az aaerlkai hadsereg kfozelkeleti fölösífelszereléséből való vásárlásra, /MTl/ A belgrádi sajtó az olasz irredentizmusról, Küm o- Mn/Gy/P14 Belgrád, február 26, • * Az egéa z sajtó közölte a Slavjanj folyóirat kijelentéseit Trieszt 's Isztria problémáiról, - a franoia Marseillaise is feltűnő helyen közölte, A SLsvjanj először is az olasz irredert izmus történetét fejti ki, amely a mult század nyolcvanas éveiben feledésbe ment , de az 01a sz o rsz ágb an fej lő déshefc indult ipar és az imperilaiöztikus kerekvések időszakában lépett második időszakába. Akkor már azon dolgoztak, hogy Trieszt et és Isztriát mint döntő hídfőt tüntessék fel a balkáni imperialisztikus törekvéseik céljára. Ez volt az^olasz rablóhadjáratok céHa és egyben háborús támadás a szabadság- és békeszerető népek el lenAz irredentizmus 3 ok szenvedést o^pzott nemcsak a szlovén, hanem az olasz lakosságnak is, A cikk hangsulyozza r gz a cél, hogfr Isztriát és Triesztet Olaszországhoz csatolják, sohasem/ támaszkodott a népi tömegekre, ellenkezőleg, az ellen az egész nép tiltakozott. Bizonyltja ezt az első oaatrák parlamenti választás, amikor Trieszt lakosságaegyetlen egy irredertista képviselőt sem választott meg, Az az olasz kivánság, hogy Isztriát és Triesztet Olaszországhoz csatolják, a helyből! lakosság sok körének volt a mozgalma, alapiában véve azonban antidemokratikus és Jelleggel birt, sőt a későbbi időben az olasz fasizmus és imperializmus eszközévé vált, Az olasz demokráciának el kell ismer* nie az isztriai, trieszti nagy népi tömegek kívánságát és ebben az irányban kell dolgoznia. Visszapillantva a gazdasági és politikai körülményekre, a oikk kifejti, hogy Trlezstnek mint nagy kikötőnek a legnagyobb jelentősége van a jugoszláv nemzeti gazdasági életre és ezért csak Jugoszláviának v-'in joga Trieszthez, Jugoszláviának Triesztre tisztán népi érdekek miatt van szüksége. Azonban Trie ztnek nagyobb szüksége \an Jugoszláviára, mint Jugoszláviának Trie szüret Az egész jugoszláv nép érdeke - mondja, a cikk - teljesen egyezik Trieszt lakosságának érdekeivel. A :iáaik oltjaloa Olaszország Triesztre irányuló követelései nemcsak a nemzeti . ( . Önrendelkezési Joggal áll ellentétben, hanem gazdasági szempontból ia lehetetlen, Isztria éa Trieszt lakosaága, ugy a azlovén, mint az olaaz la, teljesen nyíltsággal kifejezte azt az óhaját, hogy Jugoszláviához csatolják és hogy ebből mennyi hasznuk volna, TC Aolyt.köv./
