Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. február/2

1946-02-22 [0028]

/Bevin alsóházi beszédének I. folytatása./ * RLmn ]3É/3É/&yl4 Küm Állandóan tárgyalunk Franciaországgal, Belgiummal és Hollandiával, ^később pedig bevonjuk a tárgyalásokba a& Egyesült Államokat és a Szovjet/ uniót is, Hozzá kell fűznöm, hogy nem azért hullattunk tengernyi vért a háború esztendei alatt, hogy most ismét fegyvereket állítsunk elő! Ausztria kérdésére áttérve Bevin kijelent -tte, hogy mivel'Ausztriát bekebelezték a német bir&dalomba, mér* elbánás alá esik, mint Olaszország és a Bal kán-államok. Épp ezért Nagybritannia kész helyreállítani Ausztria jogait, hogy a békeszerződésekre tisztázódjék Au ztria helyzete, Remélhetőleg azonban Ausztria és szomszédai között nem lesznek vámhatárok, hg&em rendes kereskedelem és árucsere az általános életszínvonal imelé&e érdekében, - Ami Olaszországot illeti, «- mondotta Bevin - az ország hosszú szakaszt tett már meg a vezeklés utján éa megérdemli, hogy a szomszéd államokkal való ellentétei, nehézségei feloldódjanak és végül igazságos békében reszetüljön, Bevin felhívással forduli Olaszország szomszédaihoz ^ ne engedjék, hogy »aeicnalista érzések uralkodjanak a gazdasági kérdések megoldásánál, a józanság és a békés együttélés rovására. Sok szó esik még ma is fasiZiiusról é s ezzel mintegy ellentétben ,<*kcmiaunizmu3TÓl és sokan még ma is ugy bánnak Olaszországgal és ugy beszélnek róla, mintha Mussolini ma is élne, Olaszország már nagyon sokat fejlődött, bár hatalmas feladatok ^küzdése áll még előtte. Nagybritannia kész Olaszországnak mindenben segítségére lenni, nem mintha ezzel egy imperialista nagyhatalmat akarna újjáéleszteni, hanem egyesegyedül azért, hogy Olaszországot mint a nemzetek közösségének magasmüveitségü és hasznos tagját ismét talpraállitsa, természetesen anélkül, hogy ezzel a legcsekélyebb mértékben is ártana Olaszország szemszédalnak) - A görög kérdésben mindenki egyetért abban, hegy a ' görögországi ált alános v álaszt ás oka* március 31-én ínég kell tartani, annál is inkább, mivel ez lehet a legsikeresebb lépés az ország helyzetének megszilárdítása felé. A DodekaKézc3Z kérdésének végleges megríSására majd csak a békeértekezlet folyamán kerül ser. Ezután Bevin Törökőr szagról b e szélt ás megjegyezte* hogy a kérdésnél^ különösen a határkérdésnél, igen nyugtalanító tünete,, észlelhetők, A határvonalat annakidején maga Sztálin vonta meg, éppe?i ez rt sajnálatos tény, hogy az újra vita és ide£hábtru tárgya* Jó lenne, ha ex. az ideghábtru mielőbb megszűnnék és újra feléledne a szovjet-török barátsági szerződés. Hangeulytzta, hogy nem szeretné, ha Törökország csatlósállammá válxa- A Dardanellák kórdáse megint más lapra tartozik. Meggyőződésem - mondotta Bevin -, hogy a régi montreuxi egyezmény gyökeres és alapcs változtatásokra szorul, fontos azonban mindenekelőtt a tengerszoros nemzetközi jeliegének megőrzése, mert nem előnyös a béke számára, ha egyik nagyhatalom támaszpontot létesítene a másik nagyhatalom ellen. Indítványozom, indítsunk tárgyalásokat, de nem a vádak, hanem a javaslatok kivizsgálására. Ha mindenki előadja véleményét és kívánságát, akkT bizonyos, hogy rövidesen meg is egyezünk. /Folyt köv /