Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. február/2
1946-02-22 [0028]
^ajfLn alsóházi beszéde* ^ . Rlmn BÉ/BÉ/Gyl4 Küm £ o n d o n , február 22, ÜZ angol alsóházban Bevin-brit külügyminiszter a külpolitikai vitában elhangzott felszólalásokra hosszabb beszédben válaszolt. Bevezetőben kijelentette ^ hogy az alsóházi vita igen hasznos és termékeny volt 03 sokban segítségére lesz majd feladatai megoldácánál. Ezután igy folytatta: - Élesen körvonalazott és szűken körülhatárolt alapokra nem lehet politikát építeni és a világtörténelmet nem lehet jelszavakkal megmásítani. Megmondottam Vld-nBzkinek, hogy ha valamennyi vitás kér*égt leírnánk egy papírlapra, akkor ezeket a kérdéseket aligha " tudnánk Megoldani, Osak a kölcsönös bizalom és teljes megértés vezethet eredményre,és ez a közeledés, ez a feloldódás külpolitikám legfőbb célja. Ami pedig a szovjet-angol barátsági szerződést illeti, elsŐizben jelentem be a Ház előtt, hogy már decemberben közöltem a Szovjetunió flcéjvlselőivel, amennyiben a szerződés 2-0-ról 50 évre való meghosszabbítását kivannak, a^iy javasolnám kormányosának; hosszabbítauk meg, Senklseia vádolhat azzal,/hogy nem kívánom a Szovjetunióval vaXJ őszinte barátságot örök időkr De a.liSboru befejezése óta már kilene hónap telt el és azóta sek minden töjHíépt. Bn nem akarom menteni magam és gondolkodás módomon sem akarok változtatni: lehetséges, hogy a felmerült ellentétek rövidesen jobb útra >£ognak terelődni. f A "nyugati tömbről" Bevin kijelentette, hogy ez a kérdés országszerte nagy nyugtalanságot keltett, <c Erről a kérdésről - mondott., - már Moszkvában is tárgyaltam és közöltem a Szovjetunióval, hogy éppúgy, mint ők, mi is baráti •jószomszédokat akarunk körülöttünk, erre nek nk ís jogunk van. Minden lépésünkre!, azonban őszintén és nyiltan tájékoztatni fogjuk a Szovjetuniót, - Néíietország - folytatta Bevin - igen kényes és nehéz probléma, Németország minden támadás szülőhelye, minden támadd szándék bő talaja, Ehelyütt őszintén megvallom, még nem foglaltunk véglegesen állást a nyugati hat ér ok ügyében. Ezzel két kiváló külön-bi zottságom foglalkozik és én átvizsgálom a jelentéseket. Ami a kérdés politikai részét illeti: én áttanulmányoztaia a francia javaslatot, de még nem döntöttem se mellette, sem pedig ellene, do annyi bizonyos, hogy egyszer s mindenkorra meg kell* oldanunk e terület fennhatóságának kérdését. A német vezetőség javarésze ruhrvidékl iparmágnásokból állott; ennek soha többé nem szabad megtörténnie és ezért * " .-ezek a birtokok soha többé nem kerülhetnek visiza hasonló tulajdonjog.Jókba, A Ruhrvidék termelőképességéről szólva Bevin megjegyezte, hogy ezt a kérdést a legalaposabb és a legkörültekintőbb megfontolás tárgyává kell tenni: ha a jóvátételi szállítások mai állása szerint nézzük a helyzetet, akkor nem nehéz megállapítani, hogy az igen baljós következményekkel járhat a világbéke szempontjából. Ha a teljes kihasználás elvét tartjuk szem előtt, akkor a térmeiés_ 65 százaléka a fegyverkezés céljait szolgálná, 3s itt keresendő a kérdés magva: vájj a kihasználjuk-e a Ruhrvidék teljes kapacitását az" általános európai életszínvonal emelése érdekében vagy pedig csekként sük azt ? Bevallom őszintén, ebben a kérdésben még nem tudtam dönteni, Ipari ösztönöm azt sugalmazza, hogy az egész Ruhrvidéket köztulajdonná kell nyilvánítani és nemzetközi vezetés alá kell helyezni, a részvények arányos elosztása alánján, és ott legfeljebb félkész árukat állit hatnak elő. r— '
