Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. február/1

1946-02-01 [0027]

I } -J 3 • Tild

v Zoltán életrajza, Lá/P14 Tildy Zoltán 1389 november 18-án született Losoncon, Édesatyja fiat cl korában földmives volt, majd vármegyei tisztviselő lett, Édesanyja Pabriczy Emma katolikus polgári 03aládbJl származott. /Tildy Zoltán középiskoláit Balassagyarmaton és Selmecbányán végezte, I majd a református lelkészi pályát választotta hivatásául, Teológiai tanulmányait a pápai főiskolán kezdte, majd az északirországi Belfastban az Assaably>s College-bon folytatta. Hazatérése után 1916-ban Pápán helyettes tanár, aajd a Somogy-megyei Szenna községben segédlelkész lett, azután Orci község roformátus egyháza választotta meg lelkészévé, ahol 1921-ig Liüködött, 1921-től 1929-ig Tahitófaluban leiké szku dett, 192§-t61 1932-ig pedig Budapesten a Magyar Iraktátus láfeaaág igazgató-lelké3ze volt, 1932-ben egyhangúlag meghívták a szeghalmi református egyház lelkészénél:, Már sonogymegyai lelkész korában kezdett politikával foglalkozni, látta és felismerte a magyar parasztság nehéz helyzetét é3 ezért a Nagyatád

4-féle kisgazdapárti mozgalomhoz osatlakozott, amelynek egyik fáradhatatlan szervezője lett, Nary Perenooel és másokkal együtt 1929-ben megindította a Független Kisgazdapárt megalakítására irányuló akciót, amely az egész országban olyan lelkes visszhangra talált, hogy a párt 193c október 12-én a békési nagygyűlésen országosan megalakult, A nagygyűlés az uj párt ügyvezető alelnökének Tildy Zoltánt választotta meg. Ehhez a pánthoz csatlakozott később Gaál kaszton." Tildy Zoltán nagy agilitássax látott hozzá a Kisgazdapárt országos szervezéséhez és ennek során Magyarország csaknam minden vidéket büjárta, ezernél több népgyűlésen uundctt beszédet, amelyek rendkívül nagy népszerűséget szereztek számán. Bár még mandátuma nem -aolt, pártjának egyik legtekintélyesebb vezetőférfia lett és jelentékeny súlyra tett szert a magyar politikai életben ie. Egy időközi választáson, 1936 december 27-én Tildy Zoltánt a szeghalmi kerület egyhangúan képviselőjévé választotta; Az uj képviselő már első parlamenti beszédévet nagy feltűnést keltett és további képviselőházi szereplése szinte napr ól-napra növelte tekintélyét nemcsak pártjábai ős az ellenzéken, de a túlsó oldalon is. Képviselőházi felszólalásiban sokat foglalkozott a falu népének szociális kérdéseivel, egyre erélyesebben követelte a magyar parasztság sorsának negjavitását és egyre harcosabban és keményebben állott ki a földreform megvalósításáért és az általános titkos választójog bevezetéséért, Beszédeivel mindig nagy sikere volt, nemcsak azért, mert Magyarország egyik legkitűnőbb szónoka, de raert felszólalásait mély txidé; nagy szakismeret, éles politikai judicium és a föld népének' szeretete jellemezte. Az 1939. évi általános választáson fellépett régi kerületében, Szeghalmon ós vezette a Független Kisgazdapárt békéssé gyei lajstromát is» Mindkét helyen győzött és ő a szaghalmi egyéni mandátumot tartotta meg. Ebben az időben Magyarország akkori vesetői má? rét ért ás. arra a bűnös politikába, amely, -az ország katasztrófájához vezetett* U /Polyi.köVt/