Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. február/1
1946-02-15 [0027]
o Ve/P14 /Révai József előadása Bóesben, I.folyt./ Sajnos, az utóbbi irányzat gye"z'-tt minek oka elsősorban az f ország belső társadalmi, roliti kai és gazdasági bareade zke dé sé be n rejlett, Magyarországon a*vezet6 rétég afeudális nagybirtokosok, a nagytőkések, a dzsnntrik közül került ki és ezeket főleg ket szempont Vezette, egyrészt félelen az 1.513/19-es forradalom negismétlődésót.ől, másrészt a régi határok -visszaszerzése , a revizionista gondolat. Ugyanakkor ez a réteg bizonyos aggodalommal szemlélte Németország terjeszkedését, mert tisztában volt azzal, hogy lassankint Magyarország is belesodródik ebbe a terjeszkedési áradatba, ár pedig a német imperializmus akkor est a vezető osztályt is elsöpri. Ilyenformán majdnem az utolsó időkig ellenállt' a teljes beolvadásnak és ennek kösz'nhető, hogf. a függetlenségnek bizonyos küls5 megnyilatkozásai, mint a parlament, a legális ellenzék, a szakszervezetek, a munkásmozgalom megvoltak, Magyarország tehát né.illeg hintapolitikát folytatott, bár abban a pillanatban, amikor a várható zsákmánybal való osztozkodás reményében - éltre alatta területi nyereségeket Csehszlovákia, Románia, majd Jugoszlávia kárára - hajlandó volt teljesen beállni a németek zsoldjába, visszavonhatatlanul belesodródott a háborúba és igy vállalnia kellett Kémet ország gal együtt alfél el Ősséget is* Ennek csúfos vege volt a teljes kapituláció, amikor 1944 nároius 19.-én a nőnetekLWSsállták az országot, Magyarország számára most már C3ak egy ut maradt, a csatlósok szomorú utja és sajnos, az ország maradt a legutolsó csatlósállam a németek oldalán. A nagybirtokos vezető rétegen kivül azonban az ország* lakosságának nagy tömege, a^arasztság ésa munkásság , tehát az elnyomottak, alig várták már a pillanatot-, amikor fel szab aduihatnak é Amikor a Vörös Hadsereg felszabadította $z országot, ezek a tömegek azonnal sorompóba állit ott ák erőiket. Be kell vallanunk, hogy a fegyveres ellenállás gyenge volt, történelmi sikereket alig mutathat fel, de ezek az erők mégis alkalmasak voltak arra, hogy megvessék az uj demokratikus Magyarország alapjait* Minden állami hatalom, közigazgatás, rendészeti hatalom szétesett és szinte a földből nőttek ki a nemzeti bizottságok, amelyek hozzáláttak az erők megszervezéséhez, Négy párton épült fel a nemzeti függetlenségi front, amely a demokratikus Magyarors?(kmk még ma is a gerince. Megszülettek az üzemi bizottságok, amelynek felépítették az ipart, eltakarították a romokat és munkába állit ott ák az üzeme ket k Mer alakultak a falusi termelési bizottságok, amelyek kollektív erőfeszítéssel, az egymáson való segítés elvén hozzálát ck a földek magmüve léséhez, Es végül fontos szerepet töltöttek be a fölürénylő bizottságok, amelyek a munkáspártok vidékre küldött tagjaival együtt néhány hét leforgása alatt rohammunkával elérték a demokratikus Magyarország legnagyobb -p erednényét: a földreformot. .. \