Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. január/2
1946-01-18 [0026]
Hogyan'nyerte meg a magyar demokrácia az első hidcsatát? - Nagyszabású közeli hídépítő tervekről nyilatkozott Gerő miniszter a magyar rádiónak. 0 ei/m R Ge»ő Ernő közlékedés l fminiszter rendkívül Érdekes összefoglaló beszámolót adott a Magyar Rádiő munkátársánpk t az első állandó jellegű Dunahid, a Kossutn-hid pénteki megnyitásának előestéd j^n. Gerő miniszter .elmondotta .hogy a hid nem esszén . nyolc hónap platt készült el f *pitese 1945 május végén kezdődött °B • 1946 január 17.-én lénvegében befejeződöt*, s e napon már átadják p f orgsJonnak. A hid teljes elkészítéséhez pzonb?n meg sok munkát .kell elvégozní.A hegesztett varratok felülvizsgálása, egyes varmtok £ijavitása még neteket vesz igénybe s ezért nem is bontják le a középső nagy nyilas alatti állványzatot". A hid festőre csak tavasszal kerül sor, mert a téli hidegben P festék lepattogna .Az eredeti terv szerint a hidnak csak ez év tavaszán kellett volna elkészülnie,de P miniszter a mérnökök és munkások elé feladatul január közepet tűzte ki. A nemzőt pprancsa volt -^Gorő közlekedésügyi miniszter - hogy a nemet fasiszt4k álty?l felrobbantott hidfck helyett PZ idei télre legalább egy hidat kell építeni. A hidon dolgozó murikások szám* 1400 volt,de rajtuk kivül még körülbelül ugyanennyi dolgozott a hidaJkatr°.yzoket gyártó üzemekben.A munkaepőt az ország minden r^sze szolgáltatta. Igen n*gy segítséget nyújtott a Vörös Heusereg is a, vasszerkezet szerelésiben s a munkások ás az anyag ideszáliitasábpn. A munka éjjel irpppl lázasan folyt. Voltak munkások,akik 36 órát dolgozlak egyfolytában szélben,esőben *s fagybpn.A hid építésihez llCC tonna,v^is 110 vasúti kocsi vasanyagot-. 460ö tonna,vagyis 460 vasvti Kocsi o'^ntot °s 17.000 köbméter faanyagot hasziialtak,. fel ,mint let-iontosabb anyagot. A iogsulyosabb nehézséget az snyag megszerzése okozta.Az állványozáshoz például a budapesti romhá^pK faanyagát haszriálták fel, magához a hidhoz a lágymányosi Bűne UBZoda anyagát .Az építési anyago T ka.t sokszor . több száz kilométer távolságról kellett a hidhoz szallitpni. ^mondotta A hídépítés sikere mindenek előtt annak köszönhető,hogy a hídépítők tudatában voltak: nemcsak egy hidat,hanem ezzel az országot építik. K munka, lelke a rohambrigádok volt* A hídépítőket lelkesítette felvillanyozta az érdekükben megindított nemzeti gyűjtőakció, amelyre különösen az időközben beállott erős hidegben volt szükségük. Az adakozásban elsősorban a szegényebb néprétegek ^árt-tek elöl jó példával! -Arra a kérdésre, vájjon állandó. Jőllegti-e a Kossuth-. hid,Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter kijel intette.Hegy az erődetí terv szerint oölöphidat szándékoztak építeni,de e tervot elvetettek s elhatározták,hogy a régi hidaknál szerényebb,de állandó jellegű hidat építenek.Ezért éoültek pillérek cölöpök helyett,vasszerkezet faszerkezet helyett .Mindössze a hid kél oldalán levő parti kis nyilas épült fábol,de egy -két év múlva - ha lesz több vasanyagunk - .. • ezeket is vasszerkezettel helyettesítjük. Folyt.kov.
