Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. január/2
1946-01-30 [0026]
« A Politika vazóroikko a trieszti kordé erői. Z By/Yá 1 Belgrád, január 30. /TAWlKr/ Most érkezett Triesztbe az a rzövetségos bizottság, amoly az öt kalu.gyiaini6.ztur megbízásából a Jugoszlávia éa Olaszország közötti néprajzi ht.tárt ven hivatga megállapítani. A Politika cbbpl nz alkalomból, vozércikkben foglalkozik a trieszti kórúéssol. A cikk hangoztatja, hogy a bizottságnak, tekintot nélkül •íirra, hogyan fogju mogfontolni a régi statisztikai adatokat és a jelenlegi holyzetot, a kövütköző tényeket kell szem .lőtt tartania? 1. / Az egész juliai tartomány néprajzi szempontból jugoszláv. 2. / Az olasz néprajzi csoportok vagy jobban apndva e terület nyelvi csoportjai a szláv tengerben 03upán 3Zigototakó""köt alkotnak* amelyeket semmiféle néprajzi kötelék nom fü# egymáshoz ói amolyoknok ninosonak. összofüggő néprajzi kapcsolatai az Apponin-fál3zrgo.ttol. 3, / A trioszti övezotbon ninos néprajzi határ ós nem is vonható meg ilyen a város körül, mart Trieszttől északra ás keletre kizárólag szláv vidék terül-el, amolynck lakossága tiszta szlá' Trieszttől délre csak olasz szigetok találhatók olyan városkákban, amelyekben szlovén vagy horvát Származású lflkosság is ól. 4, / Elvitathatatlan és határozottan megvonható néprajzi határ az olaszok ós a szlávok között osak a Bfilkán-félsziget és ÍZ Appenin-félszigot közötti földrajzi határ mentén vezethet ^Kizárólag csak oz lehet & néprajzi határ ós a Jugoszlávia ós Olaszország közötti politikai határvonal is. Jugoszlávia magának követeli Triesztet, mort oz földrrjzi, néprajzi, gazdasági ós közl'okodási szempontból termászotos rószét siket ja terdleténok. Mindamellett azonban a jugoszlávok tekintetbe veszik Trieszt kikötőjénok nemzetközi jellegét, úgyszintén Trieszt tulnyemó olasz lakosságát óa.ezért javasolják, hogy Triesztot jugoszláv demokr-tikus népköztársaság keretébo külön köztársaságként felvegyék. Ebben az esetben Jugoszlávia -a legn.gyobb biztosítékot nyújtja Trieszt lakosságának cgyonjoguaága ás nemzeti szab r dsága tekintetében. A cikk végül hangoztatja,- hogy Trieszt ujjáspi- . tesóbon külföldi tényezők is resztvettek. Az az egyszerű tény, - moödja a cikk - hogy Trieszt l«.kossá.gáng^ túlnyomó részo elasz, nem elegendő iudek arra, htfgy Oleszorszáfboz csatolják. NJW Yorkban több olasz 51 mint Rómában ÓE ennok alapján Olaszország magának követelhetné Naw Yorkot is. >CTI/