Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. január/1
1946-01-03 [0025]
Hja Ehrenburg európei utJárói. ffiSf ¥J/23a/Gj8 11 O S z k v a , január 3. A mcazkvai rádió ismertette Hja Hxrenburgnak az Izveszt; ijában mogjelent, "Európa utjai" cima oikkét, Shrenburg bennt-rt Ja a kifosztctt, romokban heverő Európa képét, Magyarország hires volt búzájáról, - irjs többek között 68 most a magyar városok lakosai egy dars.b fehér kenyér láttára el érzékeny ülnek, E^ész uirőpában ninoa szén, nincs szállítóeszköz. A náoik nem azivbe szúrtak, hanem gondolatokat öltek Ctg először, neehamisitctták az emberi lelkiioneretet. A cseh diákok hat év ótu most kezdhették újra & tanulást. Utazásom egész ideje elatt a legyilkoltak árnyékai vettek körül, az volt az érzésem, hogy beszélgetek velük. Ehrenburg szerint még sokan vannak, akik ne:; hisznek abbsn, ami történt, nem hisznek a hősök vérében, de annál inkább a faji gondolatban. Egy idő óte e bűnözők száma eruelkodett. Ezt is a fesisztáknak köszönhet jak. A fasiszták eLtüntettek minden arkölcsöt, szánkra 03£k egy volt: az élettér teóriája, a rrblútí, e pusztítás eszméje, A fasizmus henic okmányokit szerzett ugyan magának, de már vannak országok,- r.hol befejezte pályafutását. Jugoszlr'via, a legjobban tönkratett ország, ma már teli tüdővel lélegzik, nemcsak függetlensé-jüket állították vissza, hanem uj erkölcsi rendet is alakitottak maguknak, Azeknak, akik me siratják Európát, elég csak a magyar munkásságre, vagy a román parasztságra gondolniuk, hogy lásslk, mennyire tévednek. Ehrenburg cikkének befejező részében rámutatot*- arra, hogy Sztálingrádnál dőlt el Európa sorsa, ott pecsételődött meg .Berlin miV3& is. A Szovjetunió scrs& igy nemossk politikai és földrajzi, hanem orkölosi tényező is lett./ifTl/ 0 'SzCtbadofc fccosátják az amerikai Svédetek jsa^-ar fcftdi'fcglyit, Küm o- lüh/GyF- Az Egyasült Államok budapesti missziój* mult év december 21-én kelt jegyzékében hivatalosan ^kő'zli,a magyar küiügyminiszté rivtmnsl: As Egyesült Állomok németországi ée ausztriai övsz étének katonai parancsnokságé elhatározta, hogy mult év december hó 16.-től kezdve ralamennyi magyar nedifo t .lyet ezabadenbocaátja. üindes szabedonbocsátett megyíT egy rend ruhát kap ajándékba óa ezeket ugy fogják kezelni, mint deportáltakat. Kivételt képesnek a volt nyilas párttagok, akiknek Ü viaszé tartása múltjuk miatt kÍ7&* ——» Joydet kivégezték, Yrr Té/Bj/G Y 8 L o n d o n , január 3,/AFp/ William Joycet csütörtökön reggel kivégeztek*/MTI/ Oroaz regény a nemzeti háború történetéről, BÚT XJ/GvS M C s Z k v 3 , január 3. A moszkvai rádió jelentése sz*rint Solcchov neves szovj.t^iró befejezte uj re 0 «iyéc. A regény "» zajukért küzdöttek" elmen jelenik meg és a nagy nemzeti háború történetével foglalkozik,/-ITI/
