Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. december/2
1945-12-18 [0023]
Kanada meghallgatást követea, í Té/l/3y2 Ottawa, december 18. Kanada követeli, hogy a békefe ltételekre ás a háborúból folyó kérdésekre vonatkozó dgyekban kérdezzék meg őt is mint a legfőbb érdekeltek egyikét, aingminiszterelnök az "Xsihlzb-.ua közölte, októberi londoni utazásinak éppen az volt egyik célja, hogy ezt az álláspontját bejelentse. Igaz, hogy a moszkvai értekezlet a jaltai határozatok alapján Lili össze, ason-, bennem fogadhatja el, * hogy az'országot érintő döntéseket "i ország megkérdezése nélKiil hozzanak, jagaszkoii.-: ahhoz* hogy iCnadát a másik négy hatalommal egyenlő" elbánásban részesitsék olyankor, amikor jövőjét érintő nemzetközi kérdésekről van szó. X h'eoru idejében helyes volt, ho*y csak két végy hiroa áll mférfi hozt" meg a döntések:*'"., mert abban ez idében gyors elhatarozásba volt szükség, ma 3zonean íruaan elnök nyiastkozatanak szellemében mind* den érdekeltet meg kell kérdezni. Hozzátette, hogy csupán a három nagyhatalom által'hozott döntéseket ellenzi, azonban nem emel óvást azok ellen a. döntések ellen, amelyeket az Ügyeslilt Neszetek közgyűlése határoz el./mal/ Nagybritannia- és Thaiföld között me egezünt a hadiái apot* . I Té/L/L? £ i '• - s h i n g t o n, december 18# Á brit kormány ezen a héten isegá Lapod ízt köt Thaifölddel, enely véget vet ? kát ország között a hédiálxapotaak, -jelenti c Newyork Times, a lap értesülése süerint megellenie féltétol- i t i brit kormány a tárgy ..lá sok elején bemut itt? ai amerikai kor .lánynak, aí merik i k.2lá eyminisztáriun kérelmére ' feltételeket némileg nódositottak, mert eredeti forrnájukb-n csorbíth tták voana imerika fcfiaiföldi érdek ?it» A mcae.ii"eodás szövegét akkor hoz ,lfc nyilvános:ágra, adccr két koriuány-»ár iáirt° az, okmányt, /tol/ ' * A németek elrabolták Lengyelorsz:'ú műkincseit* 3 Té/I/iP 2 Uílrnber g , december 18* /Vj^/ * tárgyaláson Storey ügvész részletesen ismerteHe, aiiveft éles h'-rcot vijel-ek - nácik . auoLásOk sz b-d szkazervezetel al-en, A szakszervezetek székházit leío*l"'ltáx, - munkások mindentéle szervezetét erőszakkal íeloszlatták és racol ektiv szerződéseket hatályon kivül helyezték, k% ugynevez'e t "inuak'iront" csupán kényszerítő eszköz volt, amelyet ibboT a oílkél szerveztek aeg, hogy - munkásokra r^erölto' ék a nácit-.no .. t. A műkincsek elrablásáról szólva, Stor«y Uayész ismertette Görins 1939. évi rendeletéi, amelvben uVsitást uíotí minden leng|»lersié|i miikincs lefoglalására, *rénk lengveaországi főkormányzó* mindenek előtt z egyház*k mü cineseire tette r kezét. Maga ái ított? össze azoknak az értékes ralit ár .syknek te gy zekét, ^melyek J* ^fyelprszsgbál elrjbolt-k és tfémetorsgíg® száxíitottak.-"iosenberf másfelől külön szervezetet létesitetUhögy haaoiiló módszeresseggel foss sza ki Európa többi országainak műkincseit. /..: II/ -