Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. november/2
1945-11-23 [0022]
.alsóházi vita, különös tekintettel ar aingol-s^ovjet viszonyra,. Q ei/m/>y26 Küm L o n d o n , november 23./ríouter/ Attlee miniszterelnök ás fiden volt külügyminiszter ceutortöki alsoha>i beszéde utm vita. indult mm a külpolítíkáról A vita tengelyé ben az ansci-szo vjet kapcsolatok alltak, - • , , konzervatív iacLean, aki Tito jugoszláviai főhadiszállásánál a brit kulaottses feje volt, s a haboru alatt a moszkvai es párisi brit nagykövetségen működött, kijelentett 0 Nagybntannianak a Szovjetunióval fennálló kapcsolatai erősen ^elromlottak az elmúlt négy hónap alatt, amióta a munkáspárt vette át a hatalmat, ÜZ orosz külpolitika - mondotta - makacs valósa^látason alapul es saját nemzeti érdekei nagyfokú ^térzenén. Jő lenne ha az angolok ezt utánoznak. Nem volt jó "lemondani a be.f0ly.i3i övezetekről, hiszen az orosz és amerikai társak befolyási övezetüket maris kijelölték és világosan megállapították. Mialatt az oroszok meg szilárdabban fészkelődnek be Kelet-Európába és Tripoliszra emelnek igenvt, aj k an<zolok arr41 vitatkoznak, hogyan tudnának mihamarabb kikerülni Egyiptomból ós Szudánból. ílialatt az amerikaiak csendesóceani támaszpontokat létesítettek, az ansrolök megkezdték India,és Burma kiürítését,s raig az oroszok megerősítettek helyzetüket Slszak-Irétnban, az angolok szántszándékkal me^yensitettek t m *, saját hatalmi állasukat Dél-Iránban. Utalt arra, hogy saja^t tapasztalatai vannak Iránról és kijelentette, hogy a szovjet eszmék erősen átitattak Irán északi Övezetének földmives lakosságát, k szovjettel rokonszenvezek olyan befolyáshoz jutottak, ' ^ogy most már mozgalom folyik annak érdekében, hogy Dszak-irán nagy részeit a SzővjetuniÓDa kebelezzék be. Ha a brit csapatok négy hónapon belül kivonulnak Dél-Iran .területeiről,- zűrzavar, éhínség és felkelés támadhat, amely csak arthat a fontos brit érdekeknek" és szmbe vonzza a külföldi beavatkozást. Sürgette Bevint, tájékoztassa ár. alsóházat bővebben arról, mit készülnek tenni az. iráni brit érdekek védelmére. t r \ Clament Davies, a. szabadelvű párt alsóházi vezére szerint « washinstoni nyilatkozat hallatlan haladást jelent minden eddigi öékeszerződóssel szemben. Immár ^ mind egyik fél felismeri, hagy az^ egyedüli mód, amely végetvethet a háború borzalmainak, egyetlen oly törvény uralma, amely iránt hűséggel tartozik minden nemzet s amelyet egyetlen testűiéi fektet le, e testülethez pedig valamennyien hozzatarto'znanak és valamennyien en^edelrceskednónek neki. örömmel üdvözli azt a tényt, hogy a nyilatkozat kihagyta Churchill javaslatát, nevezetesen, hogy az angolok saját országukban készítsenek ós tartalékoljanak, atombombát. Ha. azt kérjük - mondotta Davies^-,, ho^v.Oroszország legyen őszinte, akkor mi is legyek téliesen oszintéF irányában. Oroszországot illetően nom>szi, hc^y ne lenne politikai ellenkezés, ami mealooetósen ködoei-n a kilátást. lüvanj<* # legyen ennek véga és valósítsák mos: azt a? gazságot, szerint a földkerekség minden 'emberének szabadéihoz vivő ut a teljes őszinteségen, baraWgon es megértésen át yazet. j
