Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. november/2
1945-11-19 [0022]
Dr, Qrtutay Gyula alőudasa a magyar művelődéspolitikáról. Kir o- WHav/Gy26 Szeged, november 19. »oflírwfl« Í *•» , ' A Szegedi üjságirók ós Küvészek Otthonában jasarnap délután nagy közönség jelenlétében tartott előadást . dr.Ortalay Gyula, a líagyar Központi Hiradc rt. elnöke "A magyar művelődéspolitika feladatai" címmel, ,. r i , „ , Bevezetőben megemlékezett arról, a napokban volt evforduicga annak, hogy a magyar történelem egyik legnevezetesebb aiaKjd, as egyik 1 egpuritanabb magyar ember, Bajcsy-Zsilinszky ündre a nyálasok^ fogságába esett. Bajcsy-Zsilinszkv 2ndre fogsága ide'jén utolsc napjáig csak egyről beszélt, csak egy feladatóVTia&ott hatra: a magyar művelődés teljes átszervezését. Ba/jcSy-Zsilinszky Endr« szerint a magyar művelődés szerkezedét téliesen átkeli alakítani, mert' hogy ismét katasztrófába jutott a magyar nemzet, az elsősorban a magyar közműveltség hibás szerkezetének volt a következménye. . .. A háborút elvesztettük, ónnak következménveit viselnünk kell. Ha a mai helyzetet tekintjük, azt kell latnunk, heg) 1 mmd a mai napig nem történt^meg a magyar közgondolkodás átalakitásfu AZ előadó ezután a magyar művelődés politikai alapproblémáival fog]alkotó bt ée ismertette a magyar müvelődéé politikai utiát. Rámutatott arra, mekkora hiba. veit, nogy a. magyar művelődés túlságosan Budapestre centradiz&lódott., Minden erőkifejtést, tehetséget az országbői a főváros szívott magához és Budapest az or-, Bzág területéhez képest túlzotton me^du^zadt. A magyar osztálykulturarél adott kritikai képében kimutatta, hogy művelődéspolitikánk nem egészséges utakon indult el, mert a magyar fi ág két hatalmas társadalmi rétege, a parasztság és a munkásság, jóformán ki vslt,zárva a magasabb művelődésből. Hangsúlyozta, hogy hagyomány éa a haladás eszménye nélkül semmiféle nemzeti kultúra sem fejlődhetik. A továbbiakban rámutatott arra,,hogy a magyar közoktatásra mennyire rányomta helyesét a német behatás. 4»,revíziós probléma elterelte a figyelmet belső "magyar problémáinkról: a sváb kérdépről, a földkérdésről és mindez rányomta bélyeget,a magyar kozművelődésre. Lz okozta azután £zt,,hogy magyar műveltségünknek nem volt belső biztonsaga és nem tudott onallc >oz gondol kádas kialakulni. Idézte az előadó Bzakfü Gyulát es rámutatott arra: a magyar polgári réteg nem alkalmas hogy a magyar miveiodes sorsat kizáróan a tezében tartsa, hanem ott kell állani 4 parasz r a^- v nak ós a munkásságnak ia. Ezek a sorsdöntő y'^**,**™**** -ntaW iránt sokkal tBbTfogékonyságot tanúsítottak. E tények arra ma tagnak, hogv műveltség nélkül nincs Kemokracia. Égy,.^s^tlm S^L^aő kosa lesz saját demokráciájának. A magyar. ^S^i^^^^ ^ar feladata a központosított művelődéspolitika m T fg^^wRÍ? mel kell itmmüvelődés helyi központjainak m|gteremtese_. g^lttség mogtetei a kasztmüvelőües lehetőséget .^;4?irteTvefet, amelyet a Kisgazda tennemtésót szolgál a majd az "wj^^l m \f" elfoeadoít. Párt dolgozott E es amelyet a kormányzat ia • ei ^ g / ^
