Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. november/1

1945-11-08 [0021]

Bovin beszéde. II. folytatás. Q Té/Bc/Vá 1 Köia vagyok hajlandó elfogadni azt somi hogy amikor a Szovjot^jnió jogosnak mondja azt sz igényét, hogy barátságos kapcsolatokat tart­son fönn közeli szomszédjaival és amikor Roosevelt a jószomszédi politikát hirdettn Dél-Amerika irányában, amit én helycslek, okkor én gonosztevő lonnók azért, mart jó viszonyt keresők határainkon élő szomszédainkkal, /Helyeslés/. i.Ii rossz volna óbbon o törekvé­semben? Hiszen ezzol nem teszek secrii olyat, ami bárkinek is árta­na és nam fogadhatom el, hogy a világ bármely országa, ilyen szinbon tüntessen fel engem. A brit kormány jogot tart arra, hogy tárgyal­hasson Franciaorszaggal, Hollandiával, Belgiummal, Skandináviával vagy a nyugati tömbhöz tartozó más or szagokkal, amelyek Nagybri­tar.niának kulturális téren barátai, történelmi szempontból társai és amelyek ugyanazt a demokráciát vallják mint mi. Épen ezért ki­mondom! a kormány ne-vébon igényt tartok arra, hogy utcámban jó szomszédaim legyenek, ugyanúgy, amint más országok is igényt tar­tanak arra, hogy jó szomszédai legyenek a saját utcájukban. Azt hi­szem, a Ház ebben ogyotért velou. /Élénk helyeslés/ Bsvin utalt ezután arra, hogy a borzalmas háború során az európai civilizáció nagyrésze elpusztult. Ép ezért - mon­dotta - örömmel üdvözlöm Truman elnök nyilatkozatát ós. azt hiszsm, hogy nyilatkozata igen helyes. Az ellentéteket közös megegyezéssel kell rendezni, nom pedig erőszakkal va^y iámadásse,l. - A külpolitikának - szerintem - legfőbb felada­ta, hogy ©lőttozditsa a gazdasági fejlődést, amely megkönnyi-d. a né­pek életét. Nagytritannia sokat adhat óo sokat nyerhet a más orszá­( gokkal való ösereviszonyból és véleményon az, hogy az ilyen kapcso-: latok előmozdítjáK mindegyik ország kulturális, gazdasági ós müvó- 1 szl életét. Sokszor mcgfigyelten , amint a kiegyomekek a parkbaji vizet ittak a kútból, ahol lánora orősitott osószák vannak felakaszl­va. Az egyik kát csészével ivott, a másik csak eggyel. Soha som ve-j szekodtek egymással, mert elég vitt veit mindegyik számára. Azt gon- •. dolom, oz áll a világ nagy termelő erőire is. /Helyeslés/ Nincs \ szükség arr*-., hogy a nemzetek ezen a téren féltékenykedjenek ogy­?násra» ' Az atombombára visszatérve Bevin hangoztatta, hogy az atombomba nom fogja szükség telenné tonni a hadsereget, a hajóha­dat és a 1 ágihad erőt. Az atombombán kivül is má 3 fajta tudományos ku­tatás hasonló pusztitó fegyverek feltalálására voz&thöt. Anglia pél­dát adott akkor, arrtkoí átadta tudományos fslfedézésoit más orszá­goknak, sajnálattal kell azonban megállapítania, hogy ózta bizalmát nem mindig viszonozták hasonló bizalommal. Azon Kell lenni - foly­tatta tovább - hogy a népek teljes bizalommá:"*. . r... legyenek agymás iránt. Ennek a bizalomnak a biztosítása nem azon fordul meg, hegy milyen tudományos felfedezéseket teszünk, hanem azon, hogy biz­rak-o az általunk Követett politikában és biznok-o abban, hogy be­tartjuk vállalt kötelezettségeinket,, •

Next

/
Oldalképek
Tartalom