Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. szeptember/3

1945-09-19 [0018]

k loíidqivl rádió Budapestről szóle ko zvetité&>e, Folytatás Hü MJ/V/Yá i Küm & magyarok kipirult arccal, földre szegezett tekintettel,haJlg-atták a közvetítés további részét, angol tí?rattaik ^ed'ig, Mgértootv mosolyogtak öregükön. /MTI/ Angol 1$» klolotov nyn.atkozaíárdl. Q, Tó/Té/Vá 1 KUza London , otptesiber 19* A szabadelvű pa'rtí News Chronicle szsn/nt Ö2 az ötlet, hogy Oroszország bizonyos körülmények között egyedül gyakoroljon gyámságot Tripoiitynie fölött, talán ueg&t&dést kelthet, de az ilyen teritásaéttt igény eke t -he néz yiasa.őü.+a sífani, he erra gondolunk, hogy vaiamenwy.ir nagyhutáimat egyformán éndaklik: afcök a \riláígkárcfe'sek, amelyek béite jövé megóvását érintik. A világbéke kelléke a uegértéa ds az. együttmUkódési készség valamennyi oldalból és he ez rae^van, hovatovább eltűnik a bizalmatlan tág. A-Ti/ Kinevezték a budapesti, bírói é'-s ügyvédi vizsgabizottság tagjait. X&l C Vá 1 Az igazságügyre in.i.s zfrer e budapesti egységas bírói és íigyyédi víaegabizottság tagjaivá dr. Benedek Jenő népjóléti miniszter:'! tanácsost, dr." Domokos József legfőbb állemügyészt, dr. Ketányi József kúriai bírót, cfrv Eomlóssy István budapesti Ítélőtáblai bírót, d:r. Molnár SaWor budapesti f Sáliam-ügyészi helyettest, dr. AJagy Miklós és dr. Zolnjjy Kálmán igazságügytn.iwi&2~ téri tanácsosokat, dr. Auer Pál, dr. Faragé László, <Jr. HalászAladár, dr. Leopold Elemér, dx. Kibáxy Ernő, dr. Sőh eiCfeí Pál ós dr. Vészi tdá-yás budapesti ügyvédeket 19 45. év végéig terjedd ióóre kinevezte* /KTl/ Olaszország hajlandó áldozatokat hozni Jugoszlávia javára. lila Tte/Gjftá 1 London, szeptember 19. A londoni rádió közlése eper tat de (S-aspari olasz külügyminiszter szerdán reggel kiadott nyilatteatában fcijeleetttte, hogy Olasz orsWg hajlandó súlyos áldoz a tokét hezni az általános újjáépítés meggyorsítása érdekében S ezzel tanúságot tesz a ' JugoazLavia é*6 Claszors2.ág közötti viszony kialakítására vonatkozó 6Szinte szándékairól. AZ olasz javaslat szerint a határkérdés lesjobb megóvása az lenne, ha a határvonal mindkét olda?Án a legkisebbre csökkentenék a nemzeti kiset ősegeket. Különösen hangoztatta Trieszt ne«zetkó2i szerepét, végül, padig rendkivüM intézkedéseket kívánt a Vonejtie Giuliában fennálló demarkációs venaJ. miatt felmenni gazdasági éa társadalmi helyzet megoldására* /KT1/ r - ~ ] '