Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. augusztus/2
1945-08-20 [0017]
táv/GyS - lüná az olasz, mind a némát fasizmus megerősödése pillanatától kézíve a gazdasági válságoknak, amelyek Olaszországba! és Németországban áilandá> : .r. lmppangtak, föokává azt tette, hc^y ei^ van zárva nyersanyagforrásaitol ás ennek ász törésére rendezte oe egész •jolitikai eletét, arra nevelte a aénstj amely a gazdasági válság súlya alatt szive sem vetne ezt ez indokolást. Hannneim üárorny. a lendoni egyetem magyar származású szocioiögosa szerint a fasizmus tulajdonkénen a gazdasági válságban sínylődő tömegek menekülése a fcielössajg a IBI* Nem volt tehmt csoda, ^mogy az olasz és a német í"si<.-zmus csakhamar lángbaboritctta a világot. - Csak a másodim világháború kitörése utam Kezdtem ífrugaton is észre térni és amikor m nyugati demokratikus ha-almák lengyel-^ ország miatt háborúba keveredtek Kőmetországgal^ már nemcsak az imperia liata célok ellen fogtam fegyvert, hanem azért is, hogy kivédjék a nemzetiszocializmus eszmei támadását es megakadályozzam: azt, nogy a maga tévtanamval az illető országok népét is megfertőzze, önamoerlamnek az a hires kijelentése, amellyel a világháborút eejeientevce az angol zlaóházban, nogy: váget kell vetni ennem az eszmei harcnak, ennek következménye volt. De valami mást is mondok: Nemesek a német nemzeti szocializmusnak se 11 vagezvetni, véget keli vetni annak a kiiiroiitikai irányzatnak is, amely majdnem egy évszázadon keresztül mérgezte a világ^életétj és amelynek egyik megalapítója Bismarck volt, , ne másik megalapítója, a többi megalapítója ott ült a nyugati államok külügyminis zteri s zekében. - Amikor Angliában Ohurchili került kormányra., csak akko r ;öt -er rá, hogy nem lehet közömeösen mázni azokat a| eseményeket, amelyem nem közvetlenül érintik valamely állam érdekeit. Jinnek c náboiummm - ztalytatta Hies István - amely ilyen körűim árny ek között indult meg és világnézeti háborúvá váit, nem' lehetett megegyezéses béke a vége; ebben a háborúban valakinek győznie kexlebt és v ziakinek végleg ott kellett maradnia 'a porondon. Az eled cél volt a fasizmus kiirtass, a másik cél már egy uj világ körvonalainak megalkotás? és ettél az időtől kezdve aze latjuk, hogy minden egyes értekezletem^ egeszem Potsdamig' a hmrom nagy: Sztálin, Churchill 3s Roosevelt mellett mindig^otc voltak az illető államok külügyminiszterei és egy uj világ felépítéséről, uj külpolitikai irány lefektetésérői targyaltak/Nézetem szarint_az u; kllpo}i,ikc alapelveinek lefektetésénél a sanirancis* cc'i értekezlet .ycV.t a döntő, amely mega^motta az ligyesüit Nemzetek szervezetét, a - szervezel r.ost már nemcsak ím, t mint *' nipszövetség, tanácsokká^ ás Zenyege bésekke 1, komolyabba esetekben gazdacági megtorlásokkal, hanem 1 fegyveres erővel is beavatkozna,--. ott, ahoi ennek szükségé- látja. — Az uj demokratikus külpolitika alapjait nézetem szerint Potsdamban fémtestem le. A potsdami értekezlet ránkvonatkozomi kilátásba helyezte, hogy "áagyarors : ggii békét kötnek s ami még ennél is fontosabbj felvesznek bennünket •! "Vyesült Nemzetek szervezetébe. Itt következik ezután az a. feladat, sme-y magvarorszfei szociáldemokrata pártra kárul, azoknak a reiormokaaL és intézkedéseknek a kereeztiiiviteléoen, IJL m ! nti amelyek szükségesem ahhoz, hogy aind•c9t JPÍ* . > ' s :*.-jat :-ü' t«wTrttyt *ri s vclei: •"' ' .v...«. *—
