Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. augusztus/2

1945-08-20 [0017]

^y/^yg Hautradik nacia tart már a Szociáldemokrata párt TTTT.V'. kon?rasszusa, de a jjartgytiiés iránti hatalmas érdeklődés R'-'Y pillanatig sem csökmenv és a képviselőház padsorai, valamint karzaUiánandoan zsúfoltak, * p&rtgyiüjős hétfői tanácskozásait reszel fél 9 órakor nyitotta meg fczaSasits Jurtád elnök, keményet lenézte ki, nogy az utolsá na^on sikerül olyan légköre teremteni, amely jnélté lesz ehhez s nagy párthoz és ennek a partnan 3 kongreszszusához. Meg kell találnunk - ugytiond - sz egyensúlyt múlt es jövő, öregek és fiatalok, között, kutassa meg ez a kongresszus, nogy méltó százezres tömegeink bizslmra és megbecsülésére. Legünk oüszkek arrtd, hc

0

y az elzailt hh esztendő alatt alig akadt uenany ré^i emoer, aki elvesztette a tömegeknek vagy 3 tömegek egy részének bizalmat- | Bz a £5 esztendőnek ie|jobb mérlege és legnagyobb dicsérete. Igenis, legyünk büszkék arra, aogy alig vannak oxjanok- akik vissza nem térhetnek és akiknej: le kell vonulok az iüök változásának mövétkeztetéseit, korántsem kaptunk olyan mély ós fájdalmas sebet, hogy a miatt érdemes voias annyit zanasikoaai, amennyit két naton at uanaszmo&tunk. Á ^ártgyülés ezután elfogadta az elnöknek azt a javaslatát, kogv a háSralévó beszámolókat egymás utan mondják el az előadók és hozzájárult ahhoz is, hogy a vita során a beszédidőt öt .ércre csökkentsék. A napirend szerint Kies István dr. igazságügyminiszter bezzáüioléja következett- Minden háború átalakitóan hat az abban résztvevő államok gazdasági életére s enne^ megfelelően változtat ja meg ^azoknak társadalmi es roiitikai életét is,/Lii* egész viiákra kitérj ecB háború ugyanez sex a hatással van az egész világ ^nzdas i berendezésére, társad almi és politikai éle-ere és igy kül^c-i tik? i elhelyezne d. ás ér e is. Ezeknek az átalakulásoknak melysége azonban attól függ, hogy -.. háborúban résztvevő csoportok tisztán imperialista célokért harcoltak-e,vagypedig a habom egyszersmind egymással szembenálló két eszmének az összecsapása, úgyhogy a háború kimenetele egy eszmének győzelmét vagy bukásit jelenti-eí Az 1914-lS-as világháooru az else ^kategóriához tartozik s azt mondhatnám, hogy tisztán ímeeri alista célokat követett. Az eisd világháború utan egyedül és kizárólag Oroszországban ment végbe mélyreható forrad?, lm,' változás. Is orosz forradalom ténye és a félelem, hOK'y a forradalom a többi államr

r is át fog terjedni, csatasora? hívta á reakciót. Olaszországban jutott uralomra először a szervezett reakció, a fasizmus, amelyet majdnem hasonló körülmények között követett a német nemzeti szocializmus. l» kezdte beszédét Ries István. - Mindkét fasizmus azokat az eszméket és célokat hirdette jelszóként, amelyekért a szocialista proletariátus évtizedeken at here olt, hozj ezzel megszerezve a tömegeket, olyan apparátust teremtsen, amely 2. fasiszt: országok kapitalista társakl&lmSnak "Imperialista celj-.ira « • felhasználható veit. Mindkét fasizmus expanzív volt tehát, imperialista célokat követett és ezzel állandó fenyegetést jelentett a szomszédos népek felé,és minthogy a halódé kapitalizmus erős szervezete volt^ harcot hirdetett elsősorban - z orosz szocialista tznáczköz társás ág felé, amelynél: nemcsak eredményeitől félt, de érezte, nogy puszta lése előbb-utóbb lerántja a le; let a fasiszta szocializmusról es a beiao leszámolás elkerülhetetlenné i'og válni. /^oK.köv < 1.. t '"