Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. augusztus/1

1945-08-04 [0014]

A biró & teíaU elé tárt?, hogy zsidókat szolgáltatott ki § Letteteknek. Levsl igy váleszolt: - Meeakadályoztam e francia zsidókat abbén, hogy elves zits ék állöspolgá vaáguks t, r-nl me£törtá nt volna , b megal8kit ják hatóságjellegű bizottság. ikat. Pátain akkor már fáradtnak árazta m--gát és kérésére s bíróság elnapolta a tár$y*lást. íltalában azt hiazlk, hogy mlg 10-12 .hapli eltárt a pör tárgyalás-*. AlTI/ •*. — Illyés Gyula beszámolója a román rádióban, Rru kr/Co/yri Buk a r a a t, augusztus 4. Illyés Gyula iró, a Nemzeti Parasztpárt képviselője bukaresti tartózkodása alKaLmával előadást tartott a romám rádióban. Bevezetésül megállapítótca9 Bukaresti utjánafe célja, hogy ujabb mozzanat Legyein a romái-magyar kéz szorításban, A magyar nép örömmel ragadja meg, a barátságosan faléjnyuló kezet, örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy Sok évtized félreértése után végre a megértés korszaka kezdődjék. Éti ennek a fájdalmas félreértésnek az oka? Mindenekelőtt talán az, hogy a románok és a magyarok nem ismerték igazán egyiaást. Ennek egyik főoka az volt, hogy sem a romár>, sem a magyar nép érzeLmeit nem azok fejeztekéi, akik erre hivatottak lettek volna, A helyzet az volt, hogy a román uralkodó osztályok azt magyarázták a román népnek, hogy a magyar nemzetet a magyar uralkodó osztály ja-lenti, a magyar uralkodó osztály pedig a román népet a román uralkodó osztállyal azonosította. Ez a világ végérvényesen el mult, - Vendég vagyok » mondta Illyés Gyula illetlenség volna, ha a román ftép belső ügyeibe beavatkoznám. C3ak a Magyarország belső G&yein esett változásokat teszem szóvá. Ezt nagy örömmel teszem, mert örvendetes változásokat jelenthetek a. román népnek éppen ugy, mint a romániai magyaroknak. A román népnek nincsen többé oka arra, hogy bizalmatlan legyen Budapest iránt. Magyarország nem a grófok föTafe többé. A magyarság vezetői most a dolgozó népnevében cselekszenek, ^magyar nép pedig békét és szabadságot akar. Illyés ezután a romániai magyarokhoz sióit a ezt , mondotta a magyarországi változásokról; - A magyar népr most iesz_ méltó ahhoz a régi szép. • híréhez, amelyről Petőfi Sándor beszélt. Megszűnt a magyar nemzet elszigeteltsége a világban, Magyarország nem lehet többé a reakció fellegvára. Az uj Magyarország máris megindult az uton, hogy megkaphassa méltó helyét a szabad nemzetek családjában. Sok nehézségen mentünk át, de a dolgok legnehezebbjén már átestünk. & szabad Jugoszlávia baráti jobbot nyújtott felénk, ezt tette a szabad Románia is. Nem kételkedünk jö" eredröényében. /'folyt, köv./