Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/2
1945-07-16 [0014]
A néepk barátsága valöictyá vélik, - illapifc^e meg egy űros^ lap. T r5/BU 1 U o * z k v » jullua 16. /TASS/• A Mcszkovszki Bolsevik diplomáciai szerkesztője írja: Kájus 0.-án, a győzelem napján, Sztálin & néphez intézett üzenetében ezt mondta: "Mos tantél kezdve a. nóp^k szabadságinak él népek közötti békének nagy IdJogiíja fog lengeni Eurcpa fölött.* Minden nap ujabb bizonyságát nyújtja annak, hogy c szavak valóságot . 3? tónak. Az a szerződés, amely a űzovjet-Unié es Csehszlovákia között iCárpát-Ukrajna tárgyé-ben létrejött, egyik psldá ál háború utáni kérdések bölos megoldásának. Az uj Csehszlovákia egész elete a demDkráoice alapzatán és a népok* testvéri |:ö telekéinek szorosabbra fűzésén épül fel. A csehszlovák kormány biitocitotta a jogok agye«vi6slgét e szlovák a cseh nép számára és felszámolja a hitleri : politika következménye it, amely faji ismérvek alpján különbséget tett az állapolgárok között Mindez a békét ás barátáea t biztosit ia a osehazlavák köztársaság népei kö-ött ís biztosítja 8 köztársaság együttműködését más országokkel. Ugye azetC 3i elvek alkotják a kelosöncs kapcsolatok 'lapját Dilkelot-Euröpa ós a Balkán velemennyi más országa között, amelyeket a Yörös Hadsereg azabeáit:te fel o réruet fasiszták rabszolgaságabél. Az illető* országok uj kapcsolatára-ragyogd példát adott o magyar n=pközöss£g nagygyűlése} emely a lezclmultban zajlott ie Erdély székvárosában, Kolozsvárott;. Kurké öyárri'ás^.e ..magyar népközösség elnöke, a nagygyűlésen a fcövetkező kijalaníSsVtette; "Demokrata Erdalyt akarunk, ram akarunk elszigetelten élnáí Célunk az f hogy megvalósítsuk a román-magyar barátságot és- egységet* I. Erre a nyilatkozatra mintegy válaszul hangzottak el Graza-Péter rcsán miniszterelnök ezavai: "Erdély földje egyformán ad kenyeret a román és a magyar nóenek, Ma teljes számban adva uránnak a politikai feltételek^ acjalyok biztosíthatják a magyar és a román nép tostvJri együttélését.• A népek közti barátság és testvériség:gondolatának győzelme jellamzi rtalönöaképen Bulgária és Jugoszlávia é^aSét Is. A Jugoszláv icerethez tartozás e szövetséges államok - Szerbia,' Szlovénia, Macedónia, Bosznia ás Hercegovina, Montenegró - mindegyikében az illető ország népének megadja a lehetőséget, hagy klfejleaszo nemzeti kultúráját es ujjáépitse életét valamennyi körzet gazdasági* szociális és egyéb jellegzetességeinéí megfelelően. "CJgyenakkcr megszűnt az az egye* netlenkede-s is, amely a jugoszláv és a bolgár-népek között Maoedonia v tárgyában fennállt. A szövetséges Jugoszlávia megalakítását óae a szövetséges Maoedoaiáoak ebbe az államba valé belépését a bolgár ziép t<*lje helyesléssel fovadta. "Az uj Bulgária rálépott az uj Jugoszláviával válé testverio£ség útjára", - mondotta a bulgáriai nemzeti front vehető ja, amikor üdvözölte az autonóm Macedónia megalakulását '>s Jugoszláv viával veié egyesülésétUgyanegy a barátság és egyenlőség gondolata határozza meg t: népek viszonyát az egyes országok kebelébei. is, eaielyojtp-tra"Vörös Hadsereg szabadi tett* fel a fasiszta iga alél. k ccvönlemus, a np.mzt.tok egyenlőtlensége ás a nemzeti kisebbségek einyrsiáea, ejr.it Hitlor hívei hoztak magukkal, ma már a multa. X szabad doaokrata ííengyelorszv-ban töVbé nincs gyűlölet lengyelek, ukránok és zsiddK" ktfeb" t-*, i •>
