Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/2
1945-07-16 [0014]
Lá/Sa - A külföldi gazdasági szerződések felvetik egyben Magyarország külpolitikai helyzetét is. Ezzel kapcsolatban on odjék meg barátaim, hegy rövid áttekintést adjak Magyarország mostani ' külpolitikai helyzetéről. Rá kell mutatnom arra, hogy a magyar demokráoia eddigi erőfeszitásef, elsősorban a példás rendben és fegyelmezetten végrehajtott földraform után e nagyszerű vet ós kampány, amelynek folyamán a magyar falu dolgozói iga hiányábsn, szinte a tiz körmükkel, legtöbbször ásóv-1 vsgy kapával megdolgozták a magyar földet, eagyben emelték hazánk nemzetközi tekintélyét. A külföldön azt mondották, hogy ez az ország,.ahol a föiáreformot ilyen fegyelmezetten ós gyorsan végre tudják hajtani, komoly belső demokratikus erőkkel rendelkezik. Hasonló volt a vélemény a sikerült vetés után. A vetés sikere a külföld felé azt mutatta, hogy a magyar falu dolgozói árőteljesen állanak, a demokrácia old-lán. - A vasút újjáépítésének sikerére is felfigyelt a külföld ós még jobban fel fog figyelni arra, he iátje, hogy a reakoió elleni haroban i3 az eddiginél komolyabb sikert ereink el. A reakció elleni harc ezért . nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai kérdés is. - Legjobb a viszonya Magyarorsz ágnsk - .... v déli és délkeleti szomszéd javtat, első3őrben Tito marsall Jugoszláviájával. /Lelkes éljenze's és "taps./ Tito marsall nemcsak nyilatkozataiban, és magyarbarát kiJeXentéeeiv^^u tattá m *g» hogyan érez Magyarország iránt, hanem azzal a demokratikus gonddal is, ahogyan a Bácskában élő magyarokat kezelte. Ezek a magyarok szabacon^éihetik kulturális életüket, szabadon szervezkedhetnek, napilapjuk van és ezzel jól bele tudnak illeszkedni a demokratikus megújhodott Jugoszláviába. L -Hasonló a holyzet -"omániábal is, amelynek miniszter elnöke Groza. /Élénk élienalo--/ Az ott-ni parasztok és az Ekés Front vezetője nem egysze 5 * nyíltan kifejezésre juttatta- rokonszenvé t Magyarország iránt. Nem maradt meg a szavaknál, hanem Erdélyben tényleg megadta &z ottani magyaroknak mindazokat a jogokat, amelyet egy demokratikus országban magukének követelhetnek. Grozánek az a véleménye, hogy Erdély no legyen többé vita tárgya a két ország között, ne legyen elváleszt°vcnal, hanem ossz ekötehid, amely összeköti a kát szomszéd népet, a magyart és a románt. /Lelkes éljenzés és t aps./ - A Magyar Kommunista Párt 9 legnagyobb örömmel fogadta a román külügyminiszter-miniszterelnöknek ezeket a kijelentéseit égiajraaga részéről elküldőtte Romániába a kommunista párt egyik vezető tagját, Farkas Mihály elvtársat, aki Bukarestben 100.000 fő/nyi munkás és paraszt előtt hirdette a két sokat szenvedett nemzet összefo-gaaáaek szüksé&asségót. /Közbekiáltások: Éljen Fnekas Ki. hályl/ Á Magyar Kommunista ^Értnek az a véleménye, hogy a magyar demokrácia esek akkor lesz igazán erős, ha egyszer s mindenkorra kizárja annak a lehetőségét, hogy a Lunomedence kis népeit az idegen német érdkkekért egymásnak ugrasszák. Egyszer s mindenkorra biztositeui kell, hogy ezek az egymásra utalt kis szomszédos népek mind a, Szovjetunióvei, mind egymással egészséges, őszinte baráti viszonyban A 1 IpnPlt. I
