Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/2
1945-07-13 [0014]
De Gaulle beszéde.IJTölytstás. Q, Té/tónAd 1 Amikor az élet gépesitáse és üteme minden nap gyorsul, amikor mind-n kellőképen meg nom védett országot Mrmoly pillanatban betörés veszélye fenyegethet, többé nem. tarthatunk fenn olyan rendszrrt, amely o háború kezdetekor volt nálunk érvényben éa amely később megbénult. Azt hiszem, ma kevés ember akad Franciaországban, s kinek nem ez volna a meggyőződése. - A szükséges médosl tás okra vonat kozé elgondolásaimét rövidesen közölni fogom önöel:el. Ma csupán arra szorítkozom, hogy feltárjam önök előtt, milyen uton-médon szándékozik a kormány felhívni ez országot arra, hogy döntsön saját kormányzata kérdésében. Elsi'sorbar. is az Országnak a mag egészében véleményt ke.il nyilvánítania arról, vájjon a Harmadik Köztársaság intézményei érvényben vannak-e még . Széket nem a francia nép seperte el, hanem az ellenség betörése és a betörés következményei . Senki sem jogosult tehát arra, hogy kijelentse, érvényes-e &z alkotmány Vigjr sem. Ezt egyedül maga a nép mondhatja meg. Októberben valamennyien szavazni fogunk az általános választójog alapján és egy testületet választunk. Ugyanakkor ezt is megmondjuk, vájjon *%f ... ez a testület alkotmányosé gyűlés legyen-e, tehát felruházzuk-e azzal a meghatalmazással, hogy uj alkotmányt -.lkosson. Ha ? választók többsége ugy dönt, hogy erre- nincs szükség, akkor eddigi intéz '-Ínyeink továbbra is megtartják érvényüket. Ebben az esetben a megválasztott testület képviselőház lesz és később majd meg kell ejteni a szenátusi választásokat. Enn«k megtörténtével a két kamara együtt nemzetgyűlésre ül össze, hogy - ha kívánja módosíts:; az alkotmányt. Ha azonban a választók többsége ugy dönt, hogy a megválasztott testület alkotmányosé ülés legyen, akkor már elére kimondotta, hogy az 1940. óv :.16t t fennállt intézmények többé nincsenek érvénybon. Ebben tz esetbén a kormány véleménye szerint szükség tesz arre, hogy íz ország ugyanakkor rendezze a végrehajtó hatalom működését addig ez időpontig, amig az uij alkotmány nem lép életbe. Nem látszik ugyanis tanácsosnak, hogy" a megválasztott testület teljhatalmú legyen és minden hatalmat a maga kezében tartson, anélkül, hogy cé Íjai és tartama tekintetében bárminő korlátozás állna fenn. Az ilyen parenosuralom majdnem minőig rosszra vázat'. De Gaulle tábornok utalt szután arra, hogy mindazo'f a kísérlet-.k, amelyeket e világ különböző részeiben az egymagában álló és túlságos hatalommal rendelkező nomzetgyüléssel végeztek, egytől-egyig kudarcot vallottak. Ez indítja a kormányt arra»hogyr az országn k elkotmányozó gyűlés ms gválssztását javasolja," Ugyanakkor megfontolás ra ajánlja olyan átmeneti kormányzat létesítését , -amely ad di,2 mar ad re; irtaimon, amig ez alkotmány életbe mm láp. Ezt az átmeneti kormányzatot ugy képe el i el, hogy az alkotmányosad gyüles jelöli ki a kormány elnökéŰ, aki azután maga választaná meg minisztereit és aki a miniszterekkel együtt felhatalmazást kapna arra, hogy az uj alkotmány megteremtéséig gondoskodjék az ország ügyeinek vezetéséről. /Folvt. köv./