Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/2
1945-07-13 [0014]
w i Pravda az 2fcés Prontrdl. l-uvlra Mj/Sa/B £ Moszkva, juiius i&. A moszkvai ráaio ismerteti a Pravda bularesti levelezőjének beszámolóját az 3cás /ront elsfi országos kongresszusáról. Haminoezcr román"paraszt jött el Bukarastbe - irj:^ a tudósító, jfgyedül a kö"laksdési nehézségek akidáiy ózták meg, hogy nam kétszázezren jöttek el. A szervezetnek a^y milliónál több tagja van és eznk mindegyike szives örömest ei.iöxt válna. A szervezet 1933-ban a'xkult meg abban r. küzdelemben, ameiyat a román parasztság a földért folytatott. A szarvezet élen Pétre Groza, & mostani kormány elnök állt. Groza az jjkás Front megalakítása előtt többször volt miniszter. Araikor 1933-ban az ikes Iront vekére lett, fjlhivta a vo mán perasztok f igeimét arra, ne higyjez&k a román nemzeti parasztaártnak és a liberálisoknak, mert azok tél soha sem kapnak földet* "Alakítsátok meg saját eolitikai szervezeteteket és támaszkodó tok saját őrötökre" - mondotta Groza. A liberális és a neazjtí parasztpárt eleinte figyelmen kivül hagyta az }3kés Frontot, Groza azonban nem engedő tt, niijd illegális tevékenységre szervezte át a Frontot. Groza, mint az egyik legnagyobb gyár tulajdonosa,megvásárolta a tönkrement bojárok í51dj at es olcsó áron adta el a parasztoknak. A liberálisokba a i jmán nemzeti paraeí Ipártiak eöbbizoen megpróbál táJr," aogy Grozát börtönbe vessék, próbálkozásuk azonban'nem járt sikerrel, mert Groza nagy befolyáss* 1 r>-ndelitazett közgazdasági körökben. De ami nekik n^m sík árult, azt megtette Antonesou, Hlcier ügynöke. 1943-bfn letartóztatta Grozát és nomania egyik legkeményebb oörtönébo, ié-rlizanba záratta. 1944 a Vörös ifedser^g fényes győzelmi esztendeje. 1944-ben Romániában is aiáárultak a börtönök ajtajai. Megalakult e. nemzeti demokratikue front. A parae; -szervezet elfoglalta méltó helyét az ország társadalmi életében, i román parasztok törsénelmük során eiso ÍZJ -n gyűlhettek összti szabadon országos nagygyűlésre. A na .gyűlésen iloO kiküldő tt és Öf szesen 30.000 i-arasit jelent aeg. A kongresszus résztvevői n?gy i-Oiosedéssel ünnep <*ltek a felszabadi tó Vörös íle-lsei-vg-t és ná^y vosörét, Sztálint, továbbá a román nemzeti d«ífcokratikua frontot* •A Pravda tudósitéja * továbbiakban besz ímol arról, milyen nyomorúságot látót-, a román írlvakban, amerre ütgf ordult, Romániába lényegileg a műit év augusztusáig icnnailott a Jobbágyság - irja a "t'to.ositd. a román parasztság csak mos-- jutott földhez, írni ért* évs zaaadokon keresztül he r colt. A bukaresti nagygyűlés, arró 1 tnu szokik, hogy Románia egész parasztsága az Bkés Fronton belül csoportosul és "hogy megszilárdul, a arasztság és a munkásosztály szöveteége, A nagygj'iilés- n .elhangzótt' vr.iamennyi beszéd azt ' f-jt'g tto, hogy a román' pára •: ságot végleg meg kall szabadi tani a feudalizmus bilincseitó 1 és véget kell votni a reakció aknamunkájának. /$fo/ —o —
