Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/2

1945-07-12 [0014]

/A földműves-szövetkezetek szorvozőképző-tanf olya mának megnyitása, III. folyt Hs/P 1 Az államtitkár ozután a termelési reform kérdésére tért át és ezeket mondta: - Hozzá kell fognunk a termo lési reform végrehajtásához. A mezőgazdaság gépesitősc elmar elható tl an lesz a termelési reform végrehajtása során. A gépesítés közvetlen ható tényezője e mez5g"zdaság belterjes ité se. Itt a gép elsősorban csupán mint nunkamegtsksr it ő, a földmivelést a nehéz fizikai műnké elől fölszabadító tényező jut szerephez. Amint látjuk, az eddig leginkább bevált gépok e ;úező gazdaságban részben a talaj előkészítésénél, s már beérett anyagok faldolgozásánál jutnak » szerephez. A géptechnika osak ugy segít, ha együtt jár ez élettani folyamat javításával. Gépe siteni feltétlenül kell a kisgazdaságokat, nort **z elavult pereszti életfolyamat anélkül nem alakulhat át. A gépesítés felszabadítja a földmivost nehéz fizikai munkája -lói, munkaidőt, munkaerőt g takarít me g és igy ideje jut a kisg' zdának arra, hegy szaktudását, nüvelfságét fejlessze, se ját gazdaságában kísérleteket vá gazzen. A gépesítés tehát a meg?.sabbfcku mezőgazdasági kultúra kifejlődését szolgálja. - Hogyan lehet racionálisan felhasználni a gépeket? Csak szővetkezéssoL*. A nagybirtokrendszer képviselői ? múltban ?zt állították, hogy a kisgazdaságok nem képesek ellátni a lakosságot élelemmel. Igenis, el tudják látni, ha erre' a célra szővetkenhek. Ezért fontos a mczőóCíZd^ságb- n a szövetkezés. A kisg:zdaságok tipikus terményei a gyümölcs, friss főzelékfélék, baromfi, tojás, tejtermékek, stb. a nagyvárosok közfogyasztásában nagy szerepet Játszották a békeévekben. Eltenben a nagybirtokok terményei:a liszt, gabonafélék, m.arha&us, tért veszítettek az ujabb táplálkozási mód elterjedése következtében. Tudjuk bizonyit-.ni ezt is, hegy a békeévekben már a kisgazdaságok állatállománya n-jgyobb volt, mint a nagygazdaságoké. A kisgazdaságok nyersbozsm értéke 14^-kel több, mint a nagygazdaságoké. Terményének került piacra, mig a nagybirtokról Ő7»e$. Tehát a különbség i^on csekély, mindössze < ' ,1 %* - Tohát már a múltban is, majdnem elsőrendű arányban a kisg--zdaságok látták el a belső fogyasztást, mig a nagybirtok inkább exportált. A világ viszonyainak átalakítása per?ncsnclőlag Írják elő számunkra az átszervezést. - A tenaelási reform köretében nagyon sok ilyen feladat áll előttünk; szakoktatás, szociálpolitika kiépítése, tagosítás, talajjavítás, utak épitése, kertkultúra fejlesztése. Tisztában koll lennünk * -.szál, hogy Magyarország a jövőben nem lehet búzát kivitelre ctermelő trszég. Búzát termelnünk kell, de csak annyit, amennyi a belső fogyasztást ellátja. Csak e fogyasztok megadóztatás áve, 1 tudtuk a multbr n is elhelyezni gabonánkat . világpiacon. I-lagyarországon viszont óriási lehetősége nyílik a kertgazdálkodásnak. Ez természetes is, mert hiszen itt vagyunk Középeurópa nagy vár^osainak a. szomszédságában és mi láthatjuk el özeket a Városokít, közelebb vannak hozzánk, mint például Bulgáriánoz. Ezek a termények mind a kisgazdaságot terményei. A magyar földből csak kertgazdálkodással tudunk több értéket kihozni, és minőségi termelést esek a kertg^zdálkodással érhetünk el. /Folyt.köv./