Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/1
1945-07-03 [0014]
o£3 /Gyöngyösi miniszter a szlovákiai magyarok kérdéséről, • • 3. I lytatás./ * éli <$pzintén fájlalod * mondotta a miniszter hogy ^zt a kérdést itt és ilyen formában Eol knllett vetni, Nagyon Jól ftudom, hoíry SOK olyan osaba-i szlovák van, vagy ahogy itt nevezték magokat és'mi neveltük okot, sok olyan csabai tót ^ akinek a lel*^ iiébon ugyanaz a fáidatom visszhangzik, rint &z enyémben, /Felkiál*. tások: ugy van!/ Kétszáz ezstfüdő Elég egy nép életében is jelentós idő és különösen sok olyan szorgalmas, vorc itókeze és dolgos nép életóbenj mint a csabai'ós általában-az alföldi szlovákság életében, akik kétszáz évvel ezelőtt Vallási üldözések elől menekültek ide és itt njricsok otthonra, dö hazára is találtak./Felkiáltások: Ügy Van! Ugy vm\/ fia bekövetkeznék, amit mi nem kivánunk, hogy egy részétől, es bizonyára csak ásóktól, akik ezt Önként keresik', el kellene válnunk', nm táplálunk irántuk a szivünkben 3cmni haragot^ semmi allanszenvet, Talál iák meg ezek boldogulásukat uj hazájukban, abbaa a népi kozötsegbon, amelyben talán ugy érzik, nogy jobban tudnak élni és szolgálják ott sz emberiesség ' és haladás ügyét./Felkiáltások: Menjen, aki akar! Mi noni megyünk!/ * Eh azt hiszem, hogy ebben a kérdésben is^''Gint a peditika minden kérdésében^ a detooá<ráoi án van a hangsúly* A demokratikus gondolat az, amelynek alapján mindon problémát, legyen az az állaton belül vagy legyen nemzetközi 4tf.ron, igazságosan, meg-*nyugtatóan és a jövpísftsapon^iáWl eredmértyeeen lehet elintézni* Valamikor itt Csabán aár ichim L.Ánór'.s alatt, do azóta Í3 a demokráciával ellentétes reakciós politikát vagy egyszerűbben a jog* 'fosstást és elnyomást uri politixának.vagy ravaszabb formájában uri huncutságnak szoktuk nevezni. Én azt niszom. hogy nemcsak belpolitikai téren, de nemzetközileg i s van ilyen 'uri politika Tf , sőt 1, uri huncutság' Í3, /Felkiáltások-; ügy van/. De én azt hiszem, hogy minden derookráciaellenGS törekvésen végül is diadalmaskodni fO£,a demokrácia ellenállhatatlan ereje. Ízen múlik nemesi Magjfaország lövőj-j, de a üunnnedonoe e rymásrautalt népeinek békéje rs boldogulása is. Éljen a demokratikus Magyarország, éljen a világot Boldogító demokrácia! Az *5riási lelkesedéssel fogadott beszéd után a nagygyűlésen Csiaki' János £izda kárt szót a szlovákság nevében, Csiaki Jánosba gyűlés várat len felszólalója/hitet tett a magyarság mellett és kérté a külügyminisztert, hasson oda, hogy a tótsag Magyarországon maradhass*n. A külügyminiszter válaszában kérte: foglalja a tótság memorandumba kivan3ágait és QZX juttassa el hozzá, 'ö peiig t ov ab b i t an i f ogj a u m agyar ko rmomon át á tfZőve ts égés ekhe z* , A nagygyűlésen wég dr, Balogh István'szólalt fel, ma [d 3, Szabó István államtitkár bezárta a gyűlést. A fjyülés után a külügyminiszter fogadta az alföldi totság kéfcvieolőit ás meghallgatta javánság.? ikat. Araczky György a parasztság részérői, Ros'etár Hátjás a munkásság rászórok, kengyel György az értelmiség részéről Jc^wa külügyminisztertj hassori oda,ho,ry'a szülőföldjüket szerető • ™ tótok ne Legyenek kénytelenek kivándorolni Magyarországivá ?s nemzetközi döntés esetébon is legyen mc^ a lehetőségű a népnek ^rra, hogy népszavazással döntsön sorsa í elél. /ií'ülvt. köv. /
