Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/1

1945-07-03 [0014]

/Gyöngyösi külügyminiszter a szlovákiai magyarok kérdésóről.l.folyt./ o Gyil Kormányrendelettel állami tulajdonba votték a magyar ipcri vállalatok köziil ezokat, amelyek 1938, november lt&után létesültek^ mig ez 1938 előttieket állami felügyelet alá helyezték, A nemzoti tanácsokról szőlő kormányrendelet a szlovák községekben megadta e szlovák lakosságnak e jogot, hogy válesztás utján töltse be a tanáostagságokat, ezzel szemben a macyorckat elütötték a választás lehetőségétől és a megyar községekben úgynevezett közigazgatási bizottságot, 3zprádna komissziát nevezett ki a szlovák nemzeti tanács. - A magyar kormány a lehető legnagyobb önuralomnál figyelte ezekot 8 jelenségeket - állapította meg Gyöngyösi Jífhcá ós az az önmegtartóztatás a magyrr 3ajtÓ részéről is példásan

1 megnyilvánult, mert került minden észrevételt ezekre a magyarellenes, sőt ma gye ro ka t üldöző intézkedésekre. A hallgatás mindenekelőtt abbéi a felfogásbél eredt, hegy a nagyér komány, de a magyar közvélemény is feltétel. zte, hogy az uszitó sajtóhadjárat és a magyarüldözósek osupán egy szenvedély hullám kitörései s mindezek a kormány visszatérésével ós a normális közigazgatás helyreállításával meg fognak szűnni. Annál fájdalmasabb megdöbbenő st keJ^te-tt"Benes elnök május 9.-1 pozsonyi beszéde, melyben ki jtfiontette, hogy a csehek és szlovákok a németekkei ós magyarokkal nem tudnak, de nem is akarnok egy országban élni. Természetes, hogy ez e beszéd osek olaj volt a tűzre' ós a sajnálatos magyarellenes cselekmények móginkább megnövel© dtek. Megkezdődött a pozsonyi magyar lakosságnak Liget újfaluba való internálása. A magyar lakosság egjérószét ugyanabba a pozsonyi patrongyárba zárták, amelyet annalcidüján a Hlinka*gárda gettókent jelölt ki 8 zsidók részére. Egyes szlovák saj tőórgánumok már a magyarok kül-ő megjelölését is követoltók', néhány helyen a magyaroknak M-betüvel vaié megjelölését el is rendeltek ás általában a sajtó követelte, hogy ö magyarok telepíttessenek ki s ezzel szemben a magyerországi szlovákok hozassanak vissza Szlovákiába. /Felkiáltások: Soha! Nem megyünk 1/ Ez volt e tényállás ekker , amikor már természetesen a magyar kormány 8«a maradhatott tétlen és kénytelen volt felhívni az eseményekre e szövetséges hatalmak figyelmét. Talán részben ennek a lépésnek tulajdonithető, hogy Benes elnök juniuű 14.-i pilseni beszédében már nemzetközi kérdésnek mondja p csehszlovákiai németek ós magyarok ügyét és türelemre inti a oseheket ós szlovákokat. Ugyancsak nemzetközi kérdésnek minősíti a szlovákiai nagyér kisebbség ügyé' 4 a csehszlovákiai kommünlstápárt is, kétségtelenül nyugodthungu ós mérsékelt m8gfogalnazásban. De hogy ebből az ügyből nemzetközi kérdés lett, tárgyilagosan nog kell állapitanon? n6n a magyar kormányt, de e csehszlovák jogellenes inté zkaáé3ekot és az uszitó szlovák sajtót illeti a legnagyobb érden. - Mivel már nemzetközi táron is felvetették e népcsere kérdését magyar-szlovák viszonylatban, időszerű, hogy a magyar kormány álláspontját ebben s kérdéslen kinyilvánítsuk. /Felkiáltások: Halljuk! Halljuk!/ Snnek a nyílt tkezntnuk színhelyéül éppen Békéscsabát választottén, mint amely a magyarországi szlovákságnak