Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/1

1945-07-09 [0014]

»a33f F€r«.nc <&. újjáépítési aínisstíW körútja Zemplénben. o DM Gy9 ffaéflj Forano újjáépítési miniszter Kiss Sándor nemzetgyűlési képviselő, a Parasztszövetség igazgatója és dr. Vatai i,ász?..ó djgyetoaii magántanár Hi^érőtében Zemplén-vármegyéban tatt látogatást. MQVZÖX Sárospatakot kerestek fel., ahol vasárnap délelőtt hatalmas tömegek hömpölyögtek a történelmileg hiree főiskolai park, s nagygyűlés színhelyo falé. A független Kisgazda-. Földmunkád- és Polgári Párt i-egygyűlését Nagy 2rn5 pártelnök nyitotta .meg éa a zempléni társadalom nevében* őszinte és ksrasetlen szavakkal üdvözölto a minisztert és kiaórotét'. Után? líagy Ferenc ujjáépitési miniszter mondott nagy érdeklődé.33a! ás figyelemmel kiéért bcazédet., A bevezető szavak után többe!: között igy folytatta: - A feudális Magyarországban a népet egészen elszigetelték a vezetéstől, A műit urai a vezatós felelősségét a néppel nea akarták megosztani, mert féltették az országot a néptől. A politikai olryomáa módszerét vezették be, csak azért, nogy a maguk helyzetét védjék. A nép kapott ugyan szavazati jogot, de"nem gyakorolhatta azt. Nem volt mag annak szabad lehetőségé, hogy a nép akarata örvény ©süljön. Minden közigazgatási hatóság a nép ellen volt. Igy a hatalom éa^a nép messze körűitek agysjáetó!* - A magyar gyáripar az Ipari munkásságot szorította alaosony munkabérre, a parasztság és a földmavaáek padig r földesuraknak egészen ki voltak szolgáltatva, £ parasztság nem tudott magarőeödni, mert életét nem a közüiök valók szabályozták, hanem az irányítás kizárólag felülről történte - Az ország kulturális helyzete is éppen olyan szomorú volt, mint gazdasági életünk. Hetven óv as iskolatörvény az-A lomébon nevelték. a népet, nem véve tudomást arról, .hogy az élet fejlődik és vele kell fejlődnie az oktatásnak is. Általános irányelv volt az, hogy 5 parasztnak nem keli műveltnek lennie. . - Szociális elmeradettsaguri^Jmérhetctlan nagy volt, Szcciálie igazság tálas ságot láttunk mi^d^nülrii, A tisztviselők és r közalkalmazottak gy orma Ki anyagi támogatásban részesültek, hogy tanulmányaikat fel-y tat hassák; a parasztság éa a dolgozók gyermekei semmilyen támogatást nem kaptak. társadalmi hajzatunk som volt jó. L parasztságnak társadalmi tekintélye nem volt, arra viszont utasították, hogy tisztelje azokat, akik elnyomják. Bnmk foly^áayakópen « társadalmi ölacao&y'ránüttseg érzés-e vett orőt c parasztságon. - VÍZ veit P mult, Lahot, hogy vannak, akiket ehhez 8 múlthoz szaros szálak füznaí*. Sz a kapcsolat azonbnn nan lehet olyan, hagy ozt visozakivánjuk. Ha ezt tonnánk, nem tudnánk felomelkednl. - De- vajion kik felelősek a múltért? Semmiesetre sem a nép. Ham, mert ». magyar répet a vez:té.-.,iŐl elzárták, sőt mó^ ás allenőrzós lohetősá^őt sem adták meg, A .maltert azok felelősek, akik. akkor a népet vezették, akik nem a nemzőt, naaera csak a rögük érddkait nézték. /Folyt, kö*^ ./•