Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/1
1945-07-09 [0014]
Jk szakszervezetek n&gygytbláso Debrecenben* Folyt./ Kir. *«$ Bu 1 Nem csak a kerete ás tartalma változott meg a szakszervezet/, cl-:, megváltozott a célja • is. A szakszervezetek feladata, hogy ellenőrizzék és irányítsák az egész magyar gazdasági életet. Azután beszámolt arról, hogy as -országos központok, élükön a szakszervezeti tanáccsal, mit végeztek eddig a magyar dolgozok érdekében. Ma már nincsen olyan foglalkozási ág Magyarországon, amelynek ne lenne országos központja és nincsen úgyszólván egyetlen falu sem, amelynek helyi szakszervezeti központja meg ne alakult vcfzr.a. Ha m t . van Magyarországon élet, akkor oz elsősorban a szakszervezeti munkásságnak köszönhető. A szakszervezetek ctt voltak a pártok mellett mint ötödik döntő tényező. Állami életünk tzlpraállitása ennek is köszönhető. A főtitkár azután ' . ; a" .* • . ^ 1 részletese a szólt a kollektív szer-, z'désék rendszeréről. PB olyan bérpolitikát folytatnánk, amely arányban lenne a piaci árakkal, ekekor elindítanánk egy iGgálT"it ha tation inflációt, amelynek csak a dolgozók, a fixfizetasüeA adnál: meg az árát. Nem érdekünk az izfláoió ? Bérpolitikánk: mérsékelt bérek mellett hatésági áror. biztosítani élelmet a munkásságnak. A f .jrtitkár azután éles szavakkal leolt ki ezok eli«n a rémhírek ti len, amelyek szarint z földhöz—juttatott akt ói el fogják venni a földet, majd felhívta, a falu lakosságát, támogassa* a szakszervezeti mozgalmat. Hangoztatta, hogy ki kell küszöbölni a kollektív szerződéseken keresztül, a férfi és n*i munkadíj a.': közötti különl sejket. A szakszervezeteknek politizálniuk fefell. Minél erősebben politizálnak, annál erősebbek lesznek. Köss . István zCőtitkár hangOítJette, hcOjM o szakszervezetek csa-ulakosnak Rákosi .Mátyás felfogásához? aki azt hangoztatta, hogy ki keli sajátítani a bányákat. A szakszervezeti főtitkár ezután külpolitikai kérdésekéről beszélt. Leszögezte á szakszervezetek álláspontját. Nem tűrjük meg ebben az országban, hogy más politikát folytassalak, osak szoye^tbarát politikát, veert ez felel meg e. magyar nép árdekeinok. Azután az üzemi bizottságokról szólt, Ahol az üzemi bizottságoz ki akarják sajátítani az üzemeket, ott a magyar nép •j'.len cselekednek. íiem lohet£ . "a szocializálás ós kisajátítás. Aki ezt a kérdést ma reIveti,az a reakciót szolgálja. Igen fontos kérdésnek mondotta azután az értelmiségi és fizikai munkások egymásl^z való viszonyát. As ország újjáépítésénél nem nélkülözhetjük cz értelmiségieket sem. /aprogrr.racrpcntunk Befejezésül * fiatal demokrácia igen nagy hibájának mondotta, hogy sokat beszélünk és kevés s cselekadet. A magyar nép észére je az a biztosíték, amo.1 y feltétlenül létrehozza ez uj, demokratikus Magyarországot, /Folvt. köv./ t >-
