Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. július/1
1945-07-06 [0014]
Ha/j 3 /A földmive lés ügyi miniszter sajtó táj okozta tójának $, folyt,/ - ekeken az intézkedéseken túlmenően agrárpolitikai uton is igyekszünk segítségére sietni az uj birtokosoknak, 1+'; van például az uj beszolgáltatási rendelet* Többé nincs Jurcsektcrv és maga ez jelentőségőben óriási. Az uj beszolgáltatási rendeletből kiviláglik, hogy a gazdák termésüknek csak egy részét adják be és -* a -beszolgáltatás mennyisébe is progresszive n fokozódik. Védelmünkbe vet lük a kisebb, gyengébb mezőgazdasági rétegeket, A progresszivitás biztosítja, hogy a reájuk hániló teik r elviselhető és nem negv a gazdálkodás rovására. Biztosítani igvekeztünk azt is,' hogy feleslegeik révén - kompenzációs alapon - iparcikkekhez jussanak. •» Nagyon fontos és legnehezebb kérdésünk az állatt enyésztés^talpraállitasa, az, hogy legyen igavonó jószágunk. Blrendeltük a vágási tilalmat, amelyet azonban^sajnos, még*mindig nem tartanak be kellő mértékben* Kellő eréllyel azonban rajta leszünk, hogy a tilalom betartását biztosítsuk, LI rt ezzel áll vagy bukik a mezőgazdaság talpraállitása* Igaerőről mindenképpen gondoskodnunk kell. Samos, saját ^erőnkből ezt a kérdést megoldani aligha tudjuk, igy tehát jószágvásárlásokhoz kell fordulnunk. A kazd&épesek már ÜE g is tör* téntek ezen a téren* - A mezőgazdaság igon sok fontos és nagyhorderejű kérdése közül nég egy kérdést ragadok ki, nevezetesen az erdészet kérdését, amely Qgvdbk«|nt a városokat is igen közelről érinti,nvéapodi g a tüzelőanyag-ellátás szempontjából. Nem szabad ábrándokba ringafii magunkat. A rabehozatal rendkívül nehéz, ugyanakkor azonban •.. ) • i' a iaell.ttas biztosítása saját erőnkből ugyancsak rendkívül nehéz* l^on .ontas, hogy figyelmeztessük az ország lakosságát arra, nogy a tüztíőgazdálkodás toron a legnagyobb takarékosságra van szükség. irdeinket ne i tehetjük tőnkre, a fakitermelést bizonyos ka retek között kell tartani. Mi a magunk re 52 érői mindent megt eszünk, nogy a tüzifaszükséglctet biztosítsuk, de ezt csak akkor tudjuk elérni, na a másik oldalon a le ^messzebbmenő takarékossággal sietnek segítsegünkru. , - A mindennapi kérdéseken kivül vannak nagyobb problémáink is. Sz a nagy probléma a mezőgazdaság uj alapokon való korszerűsítése és újjáépítése. Nagy,átfogó tervre van szükség, s ennek előmunkálatai már folynak; jómag'at is ezen dolgozom. Remélem, hogy hamrrosan tető alá kerül a mezőgazdasági ujiáépités terve. Tévedés lenne ugyanis az újjáépítési terv fogalmát az iparra szorítani. A mezőgazda8 f§.!?Íj^pitese terén cpponilyen nagyjelentőségű foladatök"álianak alottunk. Az erszag gazdasági újjáépítésénél az az r • V. irányelvünk, hogy demokratikus, népi Magyarországot akarunk létr hozni*olyat, moly/nemcsak politikai felépitmenyoi, hanem gazdasági alapjai is f 1. t demok etikusak, **iue$, - A reakció ereje abban- állott, hogy a falut a várossal szembe ,tudta állítani) erről az oldalról intézi most is tagadásait az ujjaepitos ellen. Ha a falu és a város kezet fog egvnásssl, akkor a reakció minden mesterkedése kudarcét vall. -őppan e2éirt' igen fontos, hogy főerőnkot a mezőgazdasága újjáépítésére fordítsuk) fí ^S^í u JJ r ^pi$Qsen felül, nezőgazdasági ujjáupitésre. is van szükség es ebből a colból nagyszabású program kidolgozására. /Folyt, köv../ _ •
