Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. június/2

1945-06-18 [0013]

KüzcfeLetó a békéért és a biztonságért* • • HTAm Cs/p/Bu 4 Moszkva, június 18, KÜzdeleű-a—b^k-éárt ás a biztonságért, - igy i©ilör<éz~ te a moszkvai rádió .a'Szovietunio 'népeinek és 'kormányínak eróíoszkbé­seit a mostani háborúban. Négy evvel ezelőtt, 1941 júniusában a ssrovjfct népnek fegyvert kellett ragadnia a hitleri Németország ellen, hogy a támadással szemben megvédje hazája becsületét, Azok a célok azonban,, amelyeket a szovjet nep eoben a háborúban követett, wár kezdettől fog­va messze túlhaladták az önvédelem kereteit* Ezeket a célokat a mosta­ni második világháború általános jellege határozta meg., Bz u küzdelem ugyanis nem volt csupán hadseregeit háburuja 4 hanem két egymással szem­benálló erőnek: a fasizmusnak és 'a demokráciának összeütközései Nyil­vánvaló volt, hogy önnek az össze ütközésnek kimenetele hosszú időre meghatározz? a történőiéi további folyását* A szovjet nép nemcsak az"t tűzte ki céljául, hogy szétzigífea az emberiség alávaló ellenságét, hanem azi is, hogy felszabadítja a német fasizmus igája alatt sínylődő más népedet e Sztálin 1941. július 3.-án beszédében kijelentette, hogy a fasiszta leigázás ellen folyó , honvéd el mi bíborának nemcsak az álla- ' munkát fenyegető veszedelem elh&H&ása a célja, hanem az is, hogy segíti séget nyújtsunk Eurépa valamennyi népének, 'amely a jémet fasizmus jár­mát nyögi. Ez a haboru egybefolyt azzal a küzdelemmel, amelyet Európa és Amerika népei demokratikus szabadságukért vívtak, Közös küzdelem volt ez a támadó ellen, aki lábbal tiporta az erkölcsi törvényeke^. Közös küzdelem volt ez olyan rend megteremtéséért, amely minaer; «ép sz-Imára biztosítja a békés élet jogát. A Szovjetunió, amikor a haro­ba indult ; soha egy pillanatra sem tévesztett^ szem elől az uj háború veszedelmétől mentes jövendő béke megteremtésének Gondolatát a Sz jut kifejezésre az'1942, wnájus 86.-án megkötött angol-szovjet szerződésben, atvely nemcsak a háború idejére szóit.hanem husz esztendőre. Erről tanúskodnak a szovjet állami képviselőinek meg-' beszélései a különféle értekezleteken a tartós béke ese^szervezésér6* és biztosításáról, továbbá azok a szerződések, amelyeket a Szovjetunió 1943-ban, 1944-ben, aajd 1945-ben %z utolsó hónapokoan Németország leltétel nélküli kapitulációja előtt kötött Csehszlovákiával, Francia­országgal, Jugoszláviával és Lengyelországgal, Ezekben a szerződések­ben az"a magasztos eszme jut kifejezésre, hogy a szerződő felek nem­csak a végső győzelemig folytatják a harcot, hanem a raesállapodások olyan háború utáni rendszer laeglersat-éaére is kiterjedned, amely ki­zárja azt, hogy a német újra támadhasson^ ha mégis megtenné, a tájadást osirájában elfojtsák. • Az 1943, december 12,-én Moszkvában aláirt szevjet­csehszlovák barátságigsegitséÉ^rwujtási és a háború utáni együttmű­ködésre vonatkozó szerződés ipi na énekel őtt leszögezi, hogy íolytatni kívánja a háború után is a béke fenntartására irányuló politikát.. Megegyeztek abban, hogy egymás biztonságát figyelembe véve. szoros baráti együttműködést fej tériek ki, /Folyt, köv,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom