Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. május/3

1945-05-21 [0012]

Aki a pártszervezeteket megnézi, az meglepetéssel tapasztalja, hogy néhol mennyire háttérbe szorítják az ifjúságot* láttam olyan pártszervezetet, mé£ pedig nem utolsó helyen, például Diósgyőrben, ahol a legfiatalabb vezetőségi tag 40 éves volt. A budapestkörnyéki jelentésben láttam, hogy vannak olyn falusi szervezetek, adóíveknek vezetőségében egyetlen ötven évnél fiatalabb elvtárs nincs."Meg kell mondani, elvtársain, hogy ez a helyzet tarthatatlan. A Kommunista Pártnak a munkásosztály, a parasztság és a haladó intelligencia átlagos képét kell ezen a téren is mutatnia és ha kiderül, hogy mi nem a fiatal, erős fejlődő munkásosztály és dolgozók pártja vagyunk, hanem elsősorban az öregeké, ebből előbbutóbb súlyos katasztrófa lesz. Nem lesz utánpótlás, a Part nem fog fejlődni és nem fogja elvégezhetni azokat a feladstokát, melyek elsősorban rá várnak a nemzetépitésben, 3zt most, amikor felkészülünk az újjáépítés nagy munkájára, tartsuk szemelőtt és ha hazamegyünk, igyekezzünk a helyzeten gyorsan és erélyesen változtatni. A baloloali szektavonás, amely ismét különösen vidéken és különösen a rendőrségen levő elvtársainknál tapasztalható, ez a legsúlyosabb tehertétel jelenleg a Pártban, ügyes ^helyeken már kezdik emlegetni, hogy a rendőrség tulajdonképpen nem állami rendőrség, hanem egy part szolgalatában áll."minden erővel oda kell hatni, hogy a többi pártok is küldjék oda legjobb erőiket és hogy a rendőrség feladata magaslatán álljon. Bnnek a feladatnak elvégzésére azonban

# elsősorban azok az elvtársak hivatottak", akik már ott vannak,és akiknek példaadóan kell ott eljárni. Ellenkező esetben nem fogják tudni^ elvégezni azt a fontos feladatot, amely a rendőrségre vár, nem tudiák igazan folytatni a harcot a nyilas fasiszták ellen, hanem éppen ellenkezőleg, maguk is céltáblái lesznek a reakció tánaaásainak* Hasonló bajokat tapasztalhatunk a baloldali szektaszellem miatt nem egyszer a szakszervezetekben és az üzemi bizottságokban^ Itt is gyakran olyan dolgokat csinálnak elvtársaink, amik lényegében oda íognak vezetni, hogy a felépités, az újjáépítés üteme , nem lesz olyan gyors, mint ahogy a nemzet érdeke megkívánná. Mindnyájan ismerjük az utolsó hónapok történetét. A legtöbb üaem a felszabadulás után igazgató, sőt gyakran vezető mérnökök nélkül maradt* A munkások voltak azok, akik ezeket az üzemeket r-jndbehozták és megindítottak. Hallatlan áldozatokat hoztak eközben, olyan áldozatokat, amelyek kétségkívül a magyar munkásmozgalom legfénvesebb lapjait fogják ke pezni. Heteken, sót hónapokon keresztül nem láttak igazgatót és ez azt az érzést keltette fel bennük, hogy lényegé-ben egész jól el tudják . ők vezetni a gyárakat kapitalisták nélkül is*. A fiatal, magyar demokrácia a munkásságnak ezt az érdemét azzal jutalmazta, hogy az üzemi bizottságokról szóló rendeletben messzemenő jogokat biztosított nekik az üzem vezetésében... /Folytatása következik/ \ • i