Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. április/3

1945-04-28 [0011]

Molotov beszéde a san-franciscoi értekezleten. Ta Hé/L/B 2 S a n-P r a n c i s c o, április 27. /TASS/ Molotov szovjet külügyi népbiztos a san-franciscoi értekezlet plenáris ülésen a következőket mondotta; . ! Elnök Ur, Hölgyein és TJralm! A Szovjetunió kormányának utasítására mindjárt be- . szedem elején, auolyet a szovjot küldöttség nevében mondok el ezen , . a történelmi értekezleten, ki akarom fejezni mély hálámat az Amerikai Egyesült Államok kormánya ós személy szerint Stettinius külügyminiszter ur iránt az előkészítésnek azért az óriási méretű, munkájáért, amelyet az értekezletet megelőzően végeztek^ valamint az egyesült nemzetek értekezletének kitűnő megszervezéséért. Ugyanakkor meg akarom ragadni ezt az alkalmat, hogy a szoviot küldöttság nevébep legőszintébb hálámat nyilvánítsam Iapnau san-rranciscoi polgármester ur iránt azért a szívélyes vendégszeretetért, amellyel a szovjet küldöttséget San-Franciscoban fogadta. Hölgyein ós üra$aj „ . ,• Á

. A Szovjetunió kormánya nagy fontosságot tulajdonit a san-franciscoi nemzetközi értekezletnek. Kár közel állunk a háború végéhez, legalább is JJurópában. A hitleri Németországnak * a mostani háború legfőbb támadó* állanának - veresége im már tény, Blérke- ' zett az idő. hogy a háború utáni időszakról, a jövőről gondoskodjunk. Ezt az értekezletet azért hivták össze, hogy megvitassa egy olyan szervezet felállításának a kérdését, amely arra lenne hivatva, fyogy a háború után megóvja a nemzetek általános békéjét és biztonsagát* Ez a feladat'mutatja, hogy milyen nagy felelősség hárul a mostani értekezletre, A mai napon, ugyanúgy, mint sok más alkalommal, • emlékeznünk kell Franklin Rooseveltelnök nagy nevére. Azok a szolgálatok, amelyeket Franklin Roosevelt a tartós béke biztosításáért folytatott küzdelemben és a történelmi értekezlet előkészitése körül szerzett, széleskörű elismerésre találtak valamennyi békeszerető ember körében. A második világháború felülmulta az első világháborút a katonai hadműveletek nagysága, a felsorakoztatott hadseregek létszáma és az elpusztult emberéletek sokasága, valamint azoknak a rendkívül sulvos következményeknek tekintetében, amelyekot sok nép életében előidézett. A hitleri Németország, amely ezt a háborút megindította, nem riadt vissza semmiféle bűncselekménytől abban az igyekezetében, hogy uralmát rákényszerítse Európára és"megnyissa az utat a német imperializmus világuralma

/ előtt. A gyermekek, asszonyok és aggok tömeges legyilkolasát,egész nemzetek kiirtását, a fasiszták által non kedvelt békés polgárok altalános lemészárlását, a műveltségnek és térdet nem hajtó kiválj tudósoknak barbár elpusztítását, sokezer város és falu romba döntését, a nemzetek gazdasági életének szétzilálását ós a felmérhetetlen veszteségeket: mindezt nem lehet elfál*á»t< /Folytatása következik/