Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. április/2

1945-04-16 [0011]

Dr, Bolgár Slek előadása a öisevjet értelmiségről Ha/ Dr, Bolgár Eleit* a rosztovi egyetem tanara msárnap délelőtt a ©iszieröiták budai intéaétének dísztermében "Az értel­miség szerepe a Szw.letunióban' 1 oimnel nagy közönség előtt előadást tartott, Az előadót .dr, Supka Géza üdvözölte, rámutatván a "középosztály" , éo "értclriiaég"'fogalmainak különböaős .Íjéra, majd Dr, Bolgár Elek ismertette a szovjet értelmiség ismérveit. Megálla itotta, hogy a Szovjetunió' értelmisége nen azonos az ugynevozétt "müveit k özé po aztállyal" tekintve, hogy a középosztálynak a különb özó* osztályok között közvetítő szerepet kell játszania, ami a Szovjctunlóban természetesen elmarad• Horn azonos cz az érteÍrnia ég az ugyn-vozett "latájnor" vagy "diplomás" osztállyal aem, mert a Szovjetben" :i latinnak szerepe alig van.'a diploma pedig non ad semmiféle gégre jogosulta ág ót. A logkevéobbé az c'nos azonban a szovjet értelmiéég azzal, amit az "entellektüel" fogalma alatt értenek fi smely e törne éktől valé olo,;i. ctélődént jelenti, E megkülön­böztetések azonban semmikíp sem vonatkoznak a többi országok balol­dali, forradalmi értelniaéjijeire, akik mindig megértéssel viseltettek a Szovjetunió specifikus intelligsnöiájával szemben* Teljesen hamie a német propagandának az az állitása, mintha a Szovjetunió kiirtotta volna az intelligenciát. Az igazság az, hogy nem a Szvj&tunió eregette haragját a cári értelmiséggel azenben, hanem ez utóbbi volt az, amely szabotálta a Szovjet törekvéseit, A Szovjetunió ugyanakkor a legnagyobb nogbecaüléaben részegítette ennek az- értelmiségnek, azokat a tagjait, akik támogatták céljait. Mindenki tudja, hogy a Szovjetben milyen tisz­telet övezi Puskin, Tolsztoj, Csajkovszkij, Pavlov neveit. A Szovjetunió ugyanaSffcor erélyesen hozzáfogott a sajét, uj értelmiségének létrehozatalához. Sztálin állapította meg, hogy az értelolaé \#n önálló osztály, liánom mináen uralkodó osztályaak megvan a maga értalmioégc, így a bwakásek és parasztok / is arra törekedett hogy kiképezze a.saját véréből való intelligenciát* ihmek eredményeként S ?B-as évek táján már ki is fela lult a Szovjet uj értelmisége. 1936­ban Például az egyik nagy azovj .\ --várban az ott dolgozó 968 nérnek­közül 90.7 az uj értelmiségből került ki s csak 61 raoit a régi tagja. De o. eszén uj értelmiség létesült a falvókban is, ,zaktudásban éo hozzáértésben messze a régi az inveuala fölött. V osztálya • Az uj értelmiség kialfckitása különböző intézmények segítségével történt, melyek közül jelentéséiben messze kiemelkedtek az úgynevezett "munkásfakAltások". 1932-ben már 3?,950 hallgatója volt széknek a ffekultáa iknak. Jelentősége abban áll, hogy megszüntette az orosz nemzetiség föl,-gyét. melyet a cári uralomban élvezett éo lehe­tővé tette a különböző nemzeti köztársaságok, teljes bevonását a kultúra oldásaiba. A azúv' sf alcult ás ok azután me -szűntek, mivel ugyia csak/, ezor ideiglenes jellegű kisegítő intézménye;: voltak, Mindenesetre jellemző számadat, hogy nig 1914-ben 91 főiskolán mind össze 125/Jiall-'até 'tanult, 1932-ben máé 700 főiskolán 600,000 hallgatót tartottak nyilván S a proletár és paraszt rétegek 476,000 tanát oolgárt adtak a 3zovjot hazának Ezután arré beszélt az előadó", hogy a azovjet nevelés először az analfabetizmust szűnt':tto meg, majd az általános és kötelező népoktatás bevezetéséről szólott, megállapítván, hogy ez ugyanakkor a K Szovjet politikai nevelő-eszköze is. Uj vágányra került a né 'neve és kérdéae is és megszűntek az ezeíi a téren eddig fenn|Jj.j|t, különbsége*

Next

/
Oldalképek
Tartalom