Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. április/2

1945-04-22 [0011]

Kassai Géza- előadása a nemzetiségi kérdés megoldásáról a Szov^js'tttna/bí Bi/Gyi Kassai Géza, az "Ui Szó*

w szerkesztője vasárnap délelőtt n

A Szovjet-Unió néneinek testvéri közössége

1

' címmel nagysikerü előadást tartott áz Uránia filmszinházban. A filmszinnaz nézőterét teljesen megtöltötte az érdeklődő közönség. A megjelentek közt volt Gurkin őrnagy, Kárpáti Aurél ir<5 ós Lévai Endre,az Uj Szó szerkesztője is. Az előadás bevezetéseképen Illés Béla iro emlékezett meg Lenin születésének 75. évfordulójáról. Leninről méltán elmondhatjuk - hangoztatta Illés Béla - nogy "nőttöa-nŐ földi fénye, amint időben s térben távozik", Lenin alakja mindenre rányomta bélyegét, ami a huszadik században történt, s minden, ami az emberi haladás érdekében történt, az az ő müve,vagy müvének következménye, s minden rossz, minden gonosz, amfcaz emberiség ellen történt, az az ő müve vagy nagyrészt az ő müve ellen történt,'Lenin egyik igen aagy érdeme, nogy bztalinnal együtt a több mint száz nemzetiséget magábanfoglaló•szovjet-Unióban a nemzetiaé^ kérdést teljes sikerrel megoldotta. Az erről szóló előadás tehát nem más, mint Lenin emlékének megünneplése. Illés Bélának nagy tapssal fogadott szavai után Kassai Géza emelkedett szólásra, Előadása bevezetéseként utalt arra a nagy szerepre, amelyet a nemzetiségi kérdés Magyarország történelmében is játszott. Különösen előtérbe került e kérdés a nagy történelmi fordulók idején, igy 1848-ban, 1918-ban és 1944-ben. A nemzetiségek jogainak el nem ismerése és a nemzetiségek elnyomása volt az oka annak, hogy a nemzetiségek 184$~hü& a forradalom ellen foglaltak állást, 1918-ban alig várták, hogy kiválhassanak Magyarország testéből és 1944-ig gyűlöletük a legnagyobb fokra emelkedett. Pedig a magyar történelem számos példáját mutatta annak is

t noay a magQrar ueji nemzetiségeivel együtt harcolt a közös ellenség ellen, igy pelda.nl Rákóczi és Bocskai lázadásaiban. Másképen alakult a nemzetiségi kérdés Oroszországban* ahol hatvan nagy nemzet, a kisebb népeket is beleszámítva pedig 150 nép él együtt. A cári Oroszországban tudatosan elnyomták a nemzetiségeket* A jelszó ez volt: v'vess ellentétet,és uralmat aratsz.* £ c

ári nemzetiségi politika célja a tüzzel-vassal való oroszositas volt. Ez természetesen a legnagyobb gyűlöletet keltette § nemzetiséaekben, amely gyűlölet átáradt az egész-orosz népre, S's mégis, 1917 novemberében valóságos csoda történt, A nemzetiségek magatartása uj kormányukkal ós az orosz néppel szemben gyökeresen megváltozott. Ez Lenin nemzetiségi politikáiénak volt köszönhető, aki már 1905 óta teljes önrendelkezési jogot követelt minden nep es nemzet számára, beleértve ebbe azt a iogot is, hogy bármelyik nemzet, na akar, ki is válhat az ország kötelékéből, 1917 novemberében az újonnan megalakult szovjet-kor ~ mány a nemzetiségeknek ezt a jogát ünnepélyesen kinyilvánította. 33 nyilatkozatával annyira megnyerte a nemzetiségek bizalmai, hogy a hatvan najgr nemzet és számtalan kis nép között nindössze kettő határozott as önállóság mellett: a lengyelek és a finnéi:. /Folyt.köv,/